Meglepetés. 20. rész

*Hope szemszöge.*


Mikor kinyítottam a dobozt egy Boo fajtájú kutyus ugrott ki./bejegyzés alján kép./ Elkezdte nyalogatni az arcomat.
-Úr Isten, de aranyos.-simogattam meg a kutyus fejét.
-Gondoltam, hogy tetszeni fog.-mosolygott Hazza és ő is megsimogatta a kutyát.
-Köszönöm, Harry.-felálltam és megcsókoltam.
-Nincs mit köszönnöd.-mondta és egy puszit adott az arcomra.-és mi lesz a neve?
-Egyértelműen BooBear.-nevettem, mivel Louist is így szokta az anyukája nevezni. Hazza egy öleléssel "válaszolt."
-Már csak az a kérdés, hogy a macska elfogja-e fogadni.-húztam el a számat. Leraktam a macskám mellé BooBeart és egyből össze barátkoztak, amin elmosolyodtam. Elkezdtem ebédet csinálni. Éppen raktam volna le a villát amivel megkóstoltam a lecsót mikor valaki hátulról átkarolta a mellkasomat és magához húzott.
-Hazza te vagy az?-kérdeztem, de nem jött válasz. A kezemmel a hajába turtam. Egyértelműen nem haza. Néhány percig így álltunk, majd az "ismeretlen" a fejét a nyakamra hajtotta. A szemem sarkából megállapítottam, hogy Lou az. Elkezdtem kapálózni, hogy kijussak az öleléséből, majd nagy mehezen sikerült.
-Szia prücsök.-nevetett és megborzolta a hajamat.
-Szia.-nevettem.
-Mi jót főzöl?
-Lecsót.-mosolyogtam rá. Csak értetlenül nézett rám. Mivel magyar étel gondoltam, hogy nem tudja mi az. Elmagyaráztam neki, hogy miből készül.
-Jól hangzik.-nyalta meg a száját.
-Fiúkkal jöttél?
-Nem csak egyedűl. Hivott Hazza, hogy jöjjek át ebédre, ha nem gond.
-Persze, hogy nem az.-boxoltam oldalba Lout mikor BooBear futott be.
-BooBear.-nevettem.
-Hé,, csak az anyukám szólíthat így.-bigyesztette le az ajkát Louis.
-Nézz le.
-Szóval ő lenne BooBear-lehajolt és felemelte.-Elneveztek rólam egy kutyát.-visított amitől BooBear megijedt és kiugrott a kezéből. Elkezdtem röhögni és Hazza is bejött. Megnézte mit főztem és tálalni kezdett, közbe beszélgettünk. Mikor végeztünk az ebédeléssel besötétítettünk és beraktunk egy horror filmet. A felénél meg akartam nézni, hogy Louis milyen arcot vág, de nem találtam magam mellett.
-Louis hol vagy?-ordítottam ijedten.
Hazza is felállt. Hirtelen valaki a kanapé mögül ránk ugrott. Elkezdett nevetni, tudtam, hogy Louis az.
-Lou, szállj le rólam!-ordítottam.
-Látni kellett volna az arcotokat.-nevetett Louis. Én csak a szememet forgattam. Kimentünk a kertbe és leültünk a medence szélére. Gondoltam visszaadom Lounak a kanapés dolgot. Meglöktem és a medencébe landolt. Harryval röhögni kezdtünk.
-Segits ki.-nyújtotta a kezét Lou. Reflex szerűen nyújtottam a kezemet mikor rájöttem mit csinálok. Mire visszahúztam volna a kezemet Lou berántott. Gondoltam eljátszom, hogy nem tudok úszni. Felmentem a vízre és elkezdtem kapálózni és ordítani. Louis egyből kihúzott. Az arcomat kezdte gyengén pofozgatni.
-Hope hallaaaaaassz?-ordította a fülembe és már sírt. Felültem és egy önelégült vigyorral rá néztem.


*Harry szemszöge.*

Egyből tudtam, hogy miről készül Hope mikor elkezdett kapálózni a vízben. Kiváló úszó volt, így tudtam, hogy Louist szívatja. Mikor Hope felkelt elkezdtem röhögni. Lou már sírt nem is kicsit, de Hope megölelte és megnyugtatta, hogy többet nem ijeszt rá. Louis azt mondta bemegy így addig odamentem Hopehoz mikor éreztem, hogy valaki megfog hátulról. Néhány másodpercen belül már a vízben voltam és Louék is. Egymást fröcsköltük amikor érdekes dologra figyeltem fel. Boo-t kergeti a macska. Egy gyors mozdulattal a vízbe termett Boo és a macska bement. Lou elkapta a vízbe, de feleslegesen mert BooBearnak ment az úszás. Intettem Louisnak, hogy tegye le. Ugyan olyan jól ment neki az úszás mint Hopenak. Este Louis elment így mi Hopeval elmentünk a jakuzzihoz. Bekapcsoltam a rádiót és beültem mellé. Elkezdtünk viccelődni.
-Mi lenne, ha kitalálnánk egy vicces történetet? Felváltva mondunk mondatokat.-csillant fel a szemem.
-Oké én kezdek. Volt egy ember.
-Egyik este nagyon berugott és egy árokban hányt sikítva............embrió pózban.-nevettem
-Aztán jött Bear Grylls és azt mondta neki: ajhsfjdf és elsírta magát.
-Majd jött Niall és elkezdett rajta steppelni..és ez neki nagyon rossz volt.
-Megszólalt a felesége: Mario Cristofel Gustavo Michel Justin Horess én terhes vagyok. Zokogott a nő.-nevetett Hope.
-Én is. Felelte nyugottan a férj.
Itt abbahagytuk és csendben ültünk egymás mellett, egyszer csak megszólalt egy szerelmes dal. Hope sírni kezdett.
-Hé mi a baj?-töröltem le a könnyeket az arcáról.
-Ez volt Haley kedvenc száma.-zokogott. Magamhoz szorítottam és kicsit lenyugodott. Kicsit később elmentünk aludni. Reggel korán elkellett vinnem Hopet dolgozni. Mikor hazaértem elkezdtem megetetni az állatokat. Megígértem neki, hogy este elmegyek vele terepre. Délután volt már mivel délelött volt egy interjúnk. Este elindultam Hopehoz, de előtte teleöntöttem Boo és a cica tálát. Mikor odaértem bementem az istállóba. Jackpot a fekete fríz mellett állt és csutakolt.
-Szia.-adtam egy puszit az arcára.
-Szia.-mosolygott rám.
Felnyergeltük Fantáziát és Arizónát. Miután készen lettünk az erdő felé vettük az irányt. Kezdett sötétedni, de volt nálunk zseb lámpa. Én Fantázián ültem, de nem volt valami nyugodt.
-Ő mindig ilyen.-kérdeztem.
-Nem, nem tudom mi van vele.



*Hope szemszöge.*


-Hope.-hallottam, hogy valaki a nevemet suttogta hátulról. Hátra néztem, de senki sem volt ott.
-Hope.-hallottam megint.
-Hazza nem hallottad?-fordultam Harryhez.
-Nem.-nézett rám furcsán.
Épp visszaakartunk fordulni mikor valakit megpillantottam. Egy ember volt az akit egyből megismertem...

Ő itt Boo.:33

Mivel meg lett az 5 szavazás itt a rész.:DD a szavazás határ még mindig 5.;3 remélem tetszik ez a rész.:)xx