Bocs, hogy tegnap nem írtam, de későn értem haza és fáradt voltam.:| ma kaptok 2-3 részt.:D
*Hope szemszöge.*
- Mért nem hívtatok elöbb ?!-zokogtam idegesen a telefonba.
- Hope most tudtam meg én is. A testvére hívott, hogy autóbalesetet szenvedtek. Csak a testvére és a szülei élték túl.
- Holnap azonnal indulok valószínűleg legkésöbb estére érek oda. Addig bírjátok ki..-tettem le a telefont.
A fejemet a lámpa oszlopnak döntöttem és úgy gondolkoztam. Még mindig nem tudom felfogni, hogy soha többet nem fogom látni. Nem tudok meg birkózni a tudattal,hogy meghalt.
- Jól vagy Hope ?! Mi történt ?-kérdezte aggódó arccal Harry.
- Haley.. meghalt.- nyögtem ki a szavakat, majd a földre rogytam és sírni kezdtem. Hazza az ölébe vett és a kocsihoz vitt. Mikor odaértünk betett hátulra és ő is beült. A fejemet az ölébe raktam. Hazza a hajammal játszott.
- Mesélj mi történt.- suttogta.
Én csak a fejemet ráztam, hogy még nem tudok beszélni a sírástól. Harry megértette egyből. Mivel hideg volt kiment egy takaróért és rám terítette. Néhány óra múlva Hazza előremászott és beindította a kocsit. Nem sokára a házhoz értünk. Harry bekísért és elmeséltem mindent a szüleimnek és Ariananak.
- A holnapi géppel indulok.-néztem anyára.
- Elkísérlek, ha szeretnéd.-mondta Harry-
- Azt megköszönném.- mosolyogtam rá.
Felmentem és elkezdtem pakolni. Harryvel interneten lefoglaltuk a holnapi jegyeket amik délre szólnak.
Mikor pakoltam kezembe akadt az a póló amit még Haleytől kaptam. Gyorsan a táskámba dobtam majd elindultam fürödni. Mikor visszaértem Harrytől jött egy sms:"Holnap 11-re ott leszek érted. Maradj erős! Szeretlek.xx"
Visszaírtam neki majd lefeküdtem aludni, vagy is inkább gondolkodni. Megígértem Haleynek, hogy még fogunk találkozni. Számomra még minden olyan hihetetlen. Utálom magamat,hogy nem voltam ott vele. Álomba sírtam magamat majd elaludtam. Reggel anyu rázására keltem fel. Kipattantam és átöleltem.
- Annyira örülök, hogy ez csak egy álom volt. Azt hittem tényleg meghalt Haley.-újságoltam mosolyogva. Anya az ágy szélére ült és elhallgatott. Gondoltam, hogy nincs valami rendben.
- Hope.. ez nem egy álom.-mondta halkan.
Nem tudtam felfogni. Eszembe jutott, hogy ma megyünk haza. Mivel a házunkat nem adtuk el így volt szállásuk.
Néhány óra múlva Harry megérkezett. Segített levinni a bőröndöket és berakta a kocsi csomagtartójába.
- Hát akkor viszlát egy hét múlva.-búcsúztam anyáéktól.
- Legyél erős Hope.- ölelt át Ariana
Miután elköszöntünk anyáéktól elindultunk a repülőtéren. De egy valamit elfelejtettem.
- Francba.-ügyetlenkedtem a telefonommal. Elfelejtettem felhívni a főnökömet Jake-t. Felhívtam és elmagyaráztam neki mi történt. Megértette, hogy most pihenésre van szükségem így kaptam 2 hét szabadnapot.
*Harry szemszöge.*
Miután felültünk a repülőre felhúztam a csuklyámat és felvettem a napszemüvegemet. Étellel kínáltak minket a repülőn, de Hope nem evett. Egész repülőúton az ablakon bámult kifelé. Mikor láttam, hogy sírni kezd magamhoz húztam. 3 Óra múlva megérkeztünk és elindultunk a régi házuk felé.
*Hope szemszöge.*
- Mért nem hívtatok elöbb ?!-zokogtam idegesen a telefonba.
- Hope most tudtam meg én is. A testvére hívott, hogy autóbalesetet szenvedtek. Csak a testvére és a szülei élték túl.
- Holnap azonnal indulok valószínűleg legkésöbb estére érek oda. Addig bírjátok ki..-tettem le a telefont.
A fejemet a lámpa oszlopnak döntöttem és úgy gondolkoztam. Még mindig nem tudom felfogni, hogy soha többet nem fogom látni. Nem tudok meg birkózni a tudattal,hogy meghalt.
- Jól vagy Hope ?! Mi történt ?-kérdezte aggódó arccal Harry.
- Haley.. meghalt.- nyögtem ki a szavakat, majd a földre rogytam és sírni kezdtem. Hazza az ölébe vett és a kocsihoz vitt. Mikor odaértünk betett hátulra és ő is beült. A fejemet az ölébe raktam. Hazza a hajammal játszott.
- Mesélj mi történt.- suttogta.
Én csak a fejemet ráztam, hogy még nem tudok beszélni a sírástól. Harry megértette egyből. Mivel hideg volt kiment egy takaróért és rám terítette. Néhány óra múlva Hazza előremászott és beindította a kocsit. Nem sokára a házhoz értünk. Harry bekísért és elmeséltem mindent a szüleimnek és Ariananak.
- A holnapi géppel indulok.-néztem anyára.
- Elkísérlek, ha szeretnéd.-mondta Harry-
- Azt megköszönném.- mosolyogtam rá.
Felmentem és elkezdtem pakolni. Harryvel interneten lefoglaltuk a holnapi jegyeket amik délre szólnak.
Mikor pakoltam kezembe akadt az a póló amit még Haleytől kaptam. Gyorsan a táskámba dobtam majd elindultam fürödni. Mikor visszaértem Harrytől jött egy sms:"Holnap 11-re ott leszek érted. Maradj erős! Szeretlek.xx"
Visszaírtam neki majd lefeküdtem aludni, vagy is inkább gondolkodni. Megígértem Haleynek, hogy még fogunk találkozni. Számomra még minden olyan hihetetlen. Utálom magamat,hogy nem voltam ott vele. Álomba sírtam magamat majd elaludtam. Reggel anyu rázására keltem fel. Kipattantam és átöleltem.
- Annyira örülök, hogy ez csak egy álom volt. Azt hittem tényleg meghalt Haley.-újságoltam mosolyogva. Anya az ágy szélére ült és elhallgatott. Gondoltam, hogy nincs valami rendben.
- Hope.. ez nem egy álom.-mondta halkan.
Nem tudtam felfogni. Eszembe jutott, hogy ma megyünk haza. Mivel a házunkat nem adtuk el így volt szállásuk.
Néhány óra múlva Harry megérkezett. Segített levinni a bőröndöket és berakta a kocsi csomagtartójába.
- Hát akkor viszlát egy hét múlva.-búcsúztam anyáéktól.
- Legyél erős Hope.- ölelt át Ariana
Miután elköszöntünk anyáéktól elindultunk a repülőtéren. De egy valamit elfelejtettem.
- Francba.-ügyetlenkedtem a telefonommal. Elfelejtettem felhívni a főnökömet Jake-t. Felhívtam és elmagyaráztam neki mi történt. Megértette, hogy most pihenésre van szükségem így kaptam 2 hét szabadnapot.
*Harry szemszöge.*
Miután felültünk a repülőre felhúztam a csuklyámat és felvettem a napszemüvegemet. Étellel kínáltak minket a repülőn, de Hope nem evett. Egész repülőúton az ablakon bámult kifelé. Mikor láttam, hogy sírni kezd magamhoz húztam. 3 Óra múlva megérkeztünk és elindultunk a régi házuk felé.
Imádom *-* Kövit gyors ^^
VálaszTörlés