az ígért rész :DD
*Alex*
Nagyszerű. Most Mit csináljak? Louis nem volt lent, így gondolom a szobájában volt. Felmentem Niall szobájába és lefeküdtem az ágyra, majd lecsuktam a szememet. Percek múlva besüppedt az ágy széle, de mivel félálomban voltam nem nagyon foglalkoztam vele. Pillanatok múlva már aludtam.
*Louis*
Éppen le akartam menni a konyhába, de mikor elhaladtam Niall szobája mellet meglepődtem. Azt hittem Niallék elmentek interjúra. Visszamentem becsukni az ajtót, de mikor megláttam az ágyon fekvő lányt meglepődtem. Leültem az ágyra és a karját végig simítottam a kezemmel. A haját eltűrtem az arcából és az arcára egy puszit nyomtam volna, de mivel nem figyeltem a szája sarkára ment. Mellé feküdtem és én is elaludtam. Álmomban az elmúlt egy hónap eseményei "előjöttek".
-Louis kelj fel.-böködte a hasamat Alex, de viszont én nem mozdultam.-kinyírom Kevint.
-Ébren vagyok.-ugrottam fel gyorsan, de azzal a lendülettel vissza is feküdtem, mivel túl gyorsan keltem fel és szédülni kezdtem.
Mindenre emlékeztem. Alex leült mellém és ásított egyet, majd rám pillantott. A derekánál fogva magamhoz húztam és megcsókoltam viszont ő eltolt magától.
-Ez mi volt?-húzta fel a szemöldökét.
-Mindenre emlékszek.-mosolyogtam rá.
Mivel nem hitte el kérdéseket kezdett el feltenni, amikre persze tudtam a választ.
-Most már elhiszed?-vontam magamhoz. Nem válaszolt csak megcsókolt.
-És mi lesz Eleanorral?-nézett rám kérdőn, miután elszakadtunk egymástól.
-Felhívom.-jelentettem be, de akkor még nem tudtam milyen kihívás vár rám.
Na itt a karácsonyi ajándékom nektek, remélem örültök, hogy újra együtt van a "Loux" páros (Alex+Lou, köszönöm Hella♥) Boldog karácsonyt♥
2012. december 26., szerda
2012. december 25., kedd
32. rész
Remélem tetszeni fog, és boldog karácsonyt :33♥♥
*Liam*
A szobám ajtaját nyitva hagytam és kihangosítottam a telefont, majd elterültem az ágyon.
-Mi az, hogy csak egy félreértés volt?
*Louis*
Éppen leakartam menni kinyitni az ajtót Eleanornak, mikor meghallottam Alex hangját Liam szobájából. Benéztem, de csak a fekvő Liamet találtam és mellette a telefonját. Tovább akartam menni, de egy érdekes mondat hagyta el Alex száját.
-Liam, csak azt mondta, hogy gondolja, hogy mi volt köztünk és nem azt, hogy emlékszik. Magától kell rájönnie.-mondta Alex vékony hangon.
-Az orvos azt mondta, hogy akár hónapokig is tarthat az amnéziája, ki tudod te azt várni?
-Ki.
A beszélgetés többi részét nem hallottam, inkább lementem kinyitni az ajtót.
-Ennyi ideig tartott kinyitni?-vinnyogott El, agyonázva. Ráharaptam a szám szélére, hogy ne röhögjem el magamat és beengedtem.
-Sajnálom El, de el kell mennem.-hazudtam. A lány értetlenül állt, majd szó nélkül kiviharzott. Felmentem a szobámba és gondolkozni kezdtem.
**
*Alex*
Másnap reggel kómásan igyekeztem az iskolába. Az iskola elött még elszívtam a cigimet, majd fáradtan besétáltam. A folyosón össze találkoztam Jadevel és Tonyval akik az osztály elötti padon ültek. Leültem Jade mellé és a fejemet a vállára hajtottam.
-Úgy nézel ki mint valami élő zombi.-nézett rám nagy szemekkel Tony.
-Biztató vagy.-néztem gyilkos szemekkel Tonyra.
**
-Nialler.-ugrottam az említett fiú nyakába mikor ajtót nyitott.
-Bocsi Alex, de el kell mennünk interjúra, de ha már itt vagy maradhatsz is Louival.-mondta, majd kilépett az ajtón és beült a többiek közé az autóba.
Holnapra megpróbálom hozni a részt :**♥
*Liam*
A szobám ajtaját nyitva hagytam és kihangosítottam a telefont, majd elterültem az ágyon.
-Mi az, hogy csak egy félreértés volt?
*Louis*
Éppen leakartam menni kinyitni az ajtót Eleanornak, mikor meghallottam Alex hangját Liam szobájából. Benéztem, de csak a fekvő Liamet találtam és mellette a telefonját. Tovább akartam menni, de egy érdekes mondat hagyta el Alex száját.
-Liam, csak azt mondta, hogy gondolja, hogy mi volt köztünk és nem azt, hogy emlékszik. Magától kell rájönnie.-mondta Alex vékony hangon.
-Az orvos azt mondta, hogy akár hónapokig is tarthat az amnéziája, ki tudod te azt várni?
-Ki.
A beszélgetés többi részét nem hallottam, inkább lementem kinyitni az ajtót.
-Ennyi ideig tartott kinyitni?-vinnyogott El, agyonázva. Ráharaptam a szám szélére, hogy ne röhögjem el magamat és beengedtem.
-Sajnálom El, de el kell mennem.-hazudtam. A lány értetlenül állt, majd szó nélkül kiviharzott. Felmentem a szobámba és gondolkozni kezdtem.
**
*Alex*
Másnap reggel kómásan igyekeztem az iskolába. Az iskola elött még elszívtam a cigimet, majd fáradtan besétáltam. A folyosón össze találkoztam Jadevel és Tonyval akik az osztály elötti padon ültek. Leültem Jade mellé és a fejemet a vállára hajtottam.
-Úgy nézel ki mint valami élő zombi.-nézett rám nagy szemekkel Tony.
-Biztató vagy.-néztem gyilkos szemekkel Tonyra.
**
-Nialler.-ugrottam az említett fiú nyakába mikor ajtót nyitott.
-Bocsi Alex, de el kell mennünk interjúra, de ha már itt vagy maradhatsz is Louival.-mondta, majd kilépett az ajtón és beült a többiek közé az autóba.
Holnapra megpróbálom hozni a részt :**♥
2012. december 17., hétfő
31.rész
Itt az új rész manók :$
*Alex*
Éppen egy fagyis dobozzal a kezemben ültem le a tv elé mikor valaki csöngetett.
-Beszélnünk kell.-mondta Louis miután ajtót nyitottam neki.
-Neked is szia.-forgattam a szemeimet-gyere csak be.
Lassan a kanapéhoz ballagott és leült, majd én is mellé ültem.-hallgatlak.
-Mi együtt voltunk?-kérdezte lehajtott fejjel.
-Nem.-válaszoltam elhaló hangon.
-Mért hazudsz? Akkor ez mi?-nyomta a telefonját az orrom alá, amin az üzenetek voltak megnyitva.-emlékszek mindenre. Vagyis az üzenetek alapján tudok következtetni.
Szóval nem is emlékszik..hmm, akkor jöjjön a kegyes hazugság.
-Louis az csak egy félre értés volt kettőnk között. Te mindig is Eleanort szeretted.
-Hát..akkor szia.-intett bizonytalanul, majd az ajtóhoz lépett és még utoljára rám nézett, majd kiment. Sírva elterültem a kanapén és a fagyis dobozt a kezembe vettem.
*Liam*
Louis mindent elmesélt. Nem tudom mért csinálta ezt Alex. Este még hallottam Louis hangját, miközben valakivel beszélt telefonon.
-Eleanor kérlek gyere át.-nyöszörgött. Szóval Eleanorral beszél-szükségem van rád.
Nem hallgattam tovább a beszélgetést inkább a szobámba vettem az irányt és Alexet tárcsáztam. Másodpercek mulva már fel is vette.
-Igen?-szólt bele a készülékbe. Hangján tisztán lehetett hallani, hogy sírt.
*Alex*
Éppen egy fagyis dobozzal a kezemben ültem le a tv elé mikor valaki csöngetett. -Beszélnünk kell.-mondta Louis miután ajtót nyitottam neki.
-Neked is szia.-forgattam a szemeimet-gyere csak be.
Lassan a kanapéhoz ballagott és leült, majd én is mellé ültem.-hallgatlak.
-Mi együtt voltunk?-kérdezte lehajtott fejjel.
-Nem.-válaszoltam elhaló hangon.
-Mért hazudsz? Akkor ez mi?-nyomta a telefonját az orrom alá, amin az üzenetek voltak megnyitva.-emlékszek mindenre. Vagyis az üzenetek alapján tudok következtetni.
Szóval nem is emlékszik..hmm, akkor jöjjön a kegyes hazugság.
-Louis az csak egy félre értés volt kettőnk között. Te mindig is Eleanort szeretted.
-Hát..akkor szia.-intett bizonytalanul, majd az ajtóhoz lépett és még utoljára rám nézett, majd kiment. Sírva elterültem a kanapén és a fagyis dobozt a kezembe vettem.
*Liam*
Louis mindent elmesélt. Nem tudom mért csinálta ezt Alex. Este még hallottam Louis hangját, miközben valakivel beszélt telefonon.-Eleanor kérlek gyere át.-nyöszörgött. Szóval Eleanorral beszél-szükségem van rád.
Nem hallgattam tovább a beszélgetést inkább a szobámba vettem az irányt és Alexet tárcsáztam. Másodpercek mulva már fel is vette.
-Igen?-szólt bele a készülékbe. Hangján tisztán lehetett hallani, hogy sírt.
2012. december 16., vasárnap
30.rész
Bocsánat, hogy nem írtam, de nem tudtam összeszedni a gondolataimat :| ez egy ilyen elcseszett blog lett :oo szóval hamarosan itt a vége.. de itt az új blogom: http://sohasefelejtsd.blogspot.hu/
*Alex*
A könnyeim patakokban folytak le az arcomról, miközben a nikotin belepte a tüdőmet.
-Mért sírsz?-törölte le a könnyeimet Loui miután a fülem mögé tűrte az arcomba lógó fekete hajamat.
-Nem sírok csak belement valami a szemembe.-bólogattam, majd lehajtottam a fejemet.
-Mi?-kérdezte értetlenül.
-Az emlékek.-motyogtam úgy, hogy csak én halljam. Felnéztem rá és egy mosolyt erőltettem magamra-valami bogár.
-Értem.
-Hol vagy Loui-mui?-sipákolt Eleanor.
-Itt vagyok édes.-szólt vissza Louis unottan. Megforgattam a szememet és felbaktattam Niallhoz az emeletre.
-Nem bírom.-dőltem le mellé az ágyba és az arcomat a mellkasába fújtam.
-Hamarosan emlékezni fog mindenre.-simogatta a hátamat.
-Remélem.
Csendben feküdtünk egymás mellett, mikor a Niall melletti szobából nyögéseket hallottunk (?)
-Nialler, kinek a szobája van a tied mellett?-kérdeztem remegő hangon, remélve, hogy nem Louis nevét mondja.
-Tomlinson.-sziszegte. A szemeimből újra könnyek kezdtek el folyni.
-Azt hiszem én hazamegyek.-nyökögtem, majd elindultam. Épp mentem ki Niall szobájából, mikor megláttam, hogy Louis szobájának az ajtaja nyitva van.-Ribanc.-morogtam és sírva hazaindultam.
*Niall*
Idegesen átmentem Louis szobájába és keresztbe tett kézzel megálltam az ajtóba. Nem akartak észrevenni, így megragadtam a már csak fehérneműben tartózkodó Eleanort és kirángattam.
-Nem emlékszel mit beszéltünk meg?-rivalltam rá.
-Nem.-nyávogott és átkarolta a nyakamat. Megakart csókolni, de eltoltam magamtól.
-Hogy te mekkora egy ribanc vagy!-morogtam a képébe. Eközben Louis ott állt az ajtóban és minket figyelt, de nem mondott semmit.(!!)
-Vond vissza.-sipákolt El. Közelebb hajoltam az arcához és megráztam a fejemet. Ő egy Laza mozdulattal pofon vágott, majd bement Louis szobájába és felöltözött. Még vetett rám egy utolsó pillantást, aztán elment.
*Louis*
Mért érzem azt, hogy Eleanor nem az igazi? Mért akarok mindig Alex-el lenni? Nem értem magamat. Elővettem a telefonomat és az üzeneteimet kezdtem el nézegetni. Amikor végig olvastam az Alexeseket mindent megértettem. Felöltöztem és Liam szobájába vettem az irányt.
-Liam vigyél el Alexhez.-ültem le mellé a kanapéra.
Ennyire tellett tőlem mára :s nem tudom mikor lesz új rész :| addig is olvassátok a másik blogomat :3♥
*Alex*
A könnyeim patakokban folytak le az arcomról, miközben a nikotin belepte a tüdőmet.
-Mért sírsz?-törölte le a könnyeimet Loui miután a fülem mögé tűrte az arcomba lógó fekete hajamat.
-Nem sírok csak belement valami a szemembe.-bólogattam, majd lehajtottam a fejemet.
-Mi?-kérdezte értetlenül.
-Az emlékek.-motyogtam úgy, hogy csak én halljam. Felnéztem rá és egy mosolyt erőltettem magamra-valami bogár.
-Értem.
-Hol vagy Loui-mui?-sipákolt Eleanor.
-Itt vagyok édes.-szólt vissza Louis unottan. Megforgattam a szememet és felbaktattam Niallhoz az emeletre.
-Nem bírom.-dőltem le mellé az ágyba és az arcomat a mellkasába fújtam.
-Hamarosan emlékezni fog mindenre.-simogatta a hátamat.
-Remélem.
Csendben feküdtünk egymás mellett, mikor a Niall melletti szobából nyögéseket hallottunk (?)
-Nialler, kinek a szobája van a tied mellett?-kérdeztem remegő hangon, remélve, hogy nem Louis nevét mondja.
-Tomlinson.-sziszegte. A szemeimből újra könnyek kezdtek el folyni.
-Azt hiszem én hazamegyek.-nyökögtem, majd elindultam. Épp mentem ki Niall szobájából, mikor megláttam, hogy Louis szobájának az ajtaja nyitva van.-Ribanc.-morogtam és sírva hazaindultam.
*Niall*
Idegesen átmentem Louis szobájába és keresztbe tett kézzel megálltam az ajtóba. Nem akartak észrevenni, így megragadtam a már csak fehérneműben tartózkodó Eleanort és kirángattam.
-Nem emlékszel mit beszéltünk meg?-rivalltam rá.
-Nem.-nyávogott és átkarolta a nyakamat. Megakart csókolni, de eltoltam magamtól.
-Hogy te mekkora egy ribanc vagy!-morogtam a képébe. Eközben Louis ott állt az ajtóban és minket figyelt, de nem mondott semmit.(!!)
-Vond vissza.-sipákolt El. Közelebb hajoltam az arcához és megráztam a fejemet. Ő egy Laza mozdulattal pofon vágott, majd bement Louis szobájába és felöltözött. Még vetett rám egy utolsó pillantást, aztán elment.
*Louis*
Mért érzem azt, hogy Eleanor nem az igazi? Mért akarok mindig Alex-el lenni? Nem értem magamat. Elővettem a telefonomat és az üzeneteimet kezdtem el nézegetni. Amikor végig olvastam az Alexeseket mindent megértettem. Felöltöztem és Liam szobájába vettem az irányt.
-Liam vigyél el Alexhez.-ültem le mellé a kanapéra.
Ennyire tellett tőlem mára :s nem tudom mikor lesz új rész :| addig is olvassátok a másik blogomat :3♥
2012. december 11., kedd
29.rész
Megjöttem manóók :$♥ remélem tetszeni fog:D légyszíves iratkozzatok fel rendszeres olvasónak :oo
*ezt a részt már vasárnap óta írom, de anya mindig elküldött a géptől mikor meglátta, hogy itt ülök xd, de most nincs itthon szóval nyugodtan betudom fejezni :D*
*Louis szemszöge*
-Egy macskaaa.-visítottam, mikor egy fekete cica bemászott az ablakon.
-Louis ez csak egy macska.-röhögött Alex.
-De én félek tőle.
Felsóhajtott, majd lassan felkelt, megfogta a macskát és levitte, gondolom kirakta az ajtón.
**
-Louis!-ordított Alex reggel.
-Igen hercegnő?-öleltem át hátulról.
-Menj el légyszíves tejért.-nézett rám boci szemekkel.
-Megyek.
-Imádlak.-ugrott a nyakamba és egy puszit nyomott a homlokomra.-Na siess.
**
Éppen mentem volna haza amikor valaki hátulról belém jött. Az autóm a jeges úton megcsúszott és egy árokban kötöttem ki. Pillanatok alatt leforgott elöttem az életem. Elsötétült minden és csak egy név járt a fejemben.. Alex.
*Alex szemszöge*
Louis már órák óta nem jött meg. Biztos valami közbejött így nem kerestem. Ezzel a gondolattal nyugtattam magamat, de amikor megállt egy rendőr autó a házunk elött megállt bennem az ütő. Az ajtóhoz siettem és kinyitottam az ajtót.
-Jó napot.-köszöntem illedelmesen és nyeltem egy nagyot.
-Jó napot, Alexandra Petersont keressük.-nézett fel az egyik férfi. A mellette lévő férfi egy fehér lapot pásztázott a szemével, majd ő is felnézett és megszólalt.
-Maga Louis William Tomlinson hozzátartozója ugye?
-Igen.-mondtam cérnaszál vékony hangon miközben nagyokat pislogtam, hogy megállítsam a könnyeimet.
-Tomlinson úr(?) balesetet szenvedett. Sikerült újraéleszteni, de az állapota még nem stabil.
**
Már Louinál voltam a kórházba mikor felébredt.
-De jó, hogy végre felébredtél.-öleltem át. Louis fél percig rám meredve nézett, majd megszólalt.
-Te ki vagy?-dadogott. Éppen válaszolni akartam mikor belépett az orvos a terembe.
-Alexandra beszélnünk kell.-lépett be, majd nyitva hagyva az ajtót maga után én is kimentem. Becsuktam magam után az ajtót és az orvosra néztem.-Louisnak átmeneti amnéziája van..hagyni kell, hogy maga jöjjön rá szépen lassan a történtekre. Az előző hónapokra egyáltalán nem emlékszik. Sajnálom.-mondta, majd elment a dolgára.
**Egy héttel később**
Az életem mostanában már teljesen üres. Rászoktam a cigire és a kezemen mély vágások éktelenkednek. Megváltoztam. Ez már nem én vagyok. Akit mostanában látnak már egy új Alex. Mindennapi harc. Ezzel a két szóval tudnám jellemezni az életemet.
Ezek a gondolatok jártak a fejemben, mikor leparkolt mellettem valaki.
-Pattanj be Alex.-mondta Zayn, aki áthajolt az ülésen, majd kinyitotta nekem az ajtót.
-Merre mész?
-Fiúkhoz, eljössz velem?-kacsintott rám.
-Igen.
**
Eleanor is itt van és rámászott Loura. Állítólag azért kell ide, hogy Lounak minden eszébe jusson. Persze. Kimentem a teraszra és leültem az asztalhoz. Elővettem a cigis dobozomat, majd rágyújtottam.
oké tudom, hogy nem a legjobb, de valaki sietetett *khhmm* holnap még írok :D megígérem :33 ne öljetek meg:D feltétlenül muszáj megnéézni, hogy legyen egy kis jókedv is ebbe a bejegyzésbe:$
*ezt a részt már vasárnap óta írom, de anya mindig elküldött a géptől mikor meglátta, hogy itt ülök xd, de most nincs itthon szóval nyugodtan betudom fejezni :D*
*Louis szemszöge*
-Egy macskaaa.-visítottam, mikor egy fekete cica bemászott az ablakon.
-Louis ez csak egy macska.-röhögött Alex.
-De én félek tőle.
Felsóhajtott, majd lassan felkelt, megfogta a macskát és levitte, gondolom kirakta az ajtón.
**
-Louis!-ordított Alex reggel.
-Igen hercegnő?-öleltem át hátulról.
-Menj el légyszíves tejért.-nézett rám boci szemekkel.
-Megyek.
-Imádlak.-ugrott a nyakamba és egy puszit nyomott a homlokomra.-Na siess.
**
Éppen mentem volna haza amikor valaki hátulról belém jött. Az autóm a jeges úton megcsúszott és egy árokban kötöttem ki. Pillanatok alatt leforgott elöttem az életem. Elsötétült minden és csak egy név járt a fejemben.. Alex.
*Alex szemszöge*
Louis már órák óta nem jött meg. Biztos valami közbejött így nem kerestem. Ezzel a gondolattal nyugtattam magamat, de amikor megállt egy rendőr autó a házunk elött megállt bennem az ütő. Az ajtóhoz siettem és kinyitottam az ajtót.
-Jó napot.-köszöntem illedelmesen és nyeltem egy nagyot.
-Jó napot, Alexandra Petersont keressük.-nézett fel az egyik férfi. A mellette lévő férfi egy fehér lapot pásztázott a szemével, majd ő is felnézett és megszólalt.
-Maga Louis William Tomlinson hozzátartozója ugye?
-Igen.-mondtam cérnaszál vékony hangon miközben nagyokat pislogtam, hogy megállítsam a könnyeimet.
-Tomlinson úr(?) balesetet szenvedett. Sikerült újraéleszteni, de az állapota még nem stabil.
**
Már Louinál voltam a kórházba mikor felébredt.
-De jó, hogy végre felébredtél.-öleltem át. Louis fél percig rám meredve nézett, majd megszólalt.
-Te ki vagy?-dadogott. Éppen válaszolni akartam mikor belépett az orvos a terembe.
-Alexandra beszélnünk kell.-lépett be, majd nyitva hagyva az ajtót maga után én is kimentem. Becsuktam magam után az ajtót és az orvosra néztem.-Louisnak átmeneti amnéziája van..hagyni kell, hogy maga jöjjön rá szépen lassan a történtekre. Az előző hónapokra egyáltalán nem emlékszik. Sajnálom.-mondta, majd elment a dolgára.
**Egy héttel később**
Az életem mostanában már teljesen üres. Rászoktam a cigire és a kezemen mély vágások éktelenkednek. Megváltoztam. Ez már nem én vagyok. Akit mostanában látnak már egy új Alex. Mindennapi harc. Ezzel a két szóval tudnám jellemezni az életemet.Ezek a gondolatok jártak a fejemben, mikor leparkolt mellettem valaki.
-Pattanj be Alex.-mondta Zayn, aki áthajolt az ülésen, majd kinyitotta nekem az ajtót.-Merre mész?
-Fiúkhoz, eljössz velem?-kacsintott rám.
-Igen.
**
Eleanor is itt van és rámászott Loura. Állítólag azért kell ide, hogy Lounak minden eszébe jusson. Persze. Kimentem a teraszra és leültem az asztalhoz. Elővettem a cigis dobozomat, majd rágyújtottam.
oké tudom, hogy nem a legjobb, de valaki sietetett *khhmm* holnap még írok :D megígérem :33 ne öljetek meg:D feltétlenül muszáj megnéézni, hogy legyen egy kis jókedv is ebbe a bejegyzésbe:$
2012. december 6., csütörtök
28.rész
 |
| na, boldoog mikulást:D (mielőtt kérdeznétek a képen én vagyok:D) |
olvassátok, az elejét egy olvasó küldte és nagyon nagyon köszönöm neki :3♥
Megpróbáltam ellen állni, de nem sikerült.
Utána sikítozni, de Ő befogta a számat.
Majd sikerült lelöknöm egy lámpát erre
Loui is felkelt majd rögtön ide rohant
és üvöltözött:
-Azonnal engedd el Peter! Takarodj innen!
-Nem! Ezt még nagyon megbánja, hogy akkor
ott hagyott Érted te kis féreg!-üvöltözött
Peter is, viszont közben sikerült ki szabadítanom
magamat de erőm nem volt így a földre estem, és sírtam.
Még ők üvöltözve veszekedtek én nem tudtam oda figyelni
túlságosan is fájt mindenem.
Mikor egyszer csak egy kéz érintette meg
a vállam és segített fel majd magához ölelt.
Mikorra "teljesen" megtudtam nyugodni
észrevettem, hogy mind az öten itt vannak.
Louis ölelt és nyugtatgatott.
A fiúk pedig szitkozódtak és halkan
beszélgettek.
-Nem kérsz inni? Vagy bármit?-kérdezte kedvesen Liam.
-E-egy po-pohár-r ví-víz-et-szipogtam.
Már ment is a többiek pedig kisereglettek az ajtón.
Liam visszajött pár perc múlva majd az
éjjeliszekrényre tette a poharat és kiment.
Én ittam egy picit majd lefeküdtem.
Lou fölém hajolt és az arcom cirógatta.
Felálltam és megnéztem a nyakam meg úgy mindenem.
Háát.. nem a legszebb látvány az tény.
-Feljelentsük?-kérdezte elszántan Tommo.
-Nem is tudom..-nem tudtam tényleg, mert
mi van, ha például utána pedig ránk
küldi a haverjait és akkor nekünk
annyi meg egy bambi.
-Én felfogom-jelentette ki határozottan.
Bólintottam majd Répa király felállt és azt
mondta öltözzek fel. Engedelmeskedtem.
Mikor lementem (átöltözve meg mindennel készen)
fura látvány fogadott a fiúk CSENDBEN, KOMOLYAN
ÉS NYUGODTAN ÜLTEK A HELYÜKÖN.
-Hazaviszünk-jelentették ki. Megrémültem, hogy
otthon mit fognak szólni ha meglátnak
m ivan ha azt hiszi apu hogy Loui volt?!
Na jó nem gondolok semmi rosszra inkább csak
csendben bólogatok ez lesz a legjobb.
És tényleg bevált a bólogatás.
Mikor haza értünk már apuék is otthon voltak. Ahogy beléptem Tom és apu egymás után megölelt viszont apu észrevette a lila foltokat. Nem szólt semmit csak mélyen szemembe nézett és a vendégszobába indult. Mikor senki se figyelt én is a vendégszobába sétáltam és leültem az ágyra apámmal szembe. Elmeséltem neki mindent, mikor végeztem felállt és Louishoz sétált. Valamit a fülébe súgott, majd kiléptek a bejárati ajtón és elmentek.
**
Este jöttek meg mikor már az ágyban feküdtem.
-Megjöttem hercegnő.-visított Loui miközben beugrott mellém az ágyba, már teljesen lezuhanyozva.
-A kezem, te idegbeteg.-nyöszörögtem.
-bocsánat.-bigyesztette le a száját.
-Nem baj.-nyomtam egy puszit a szájára.
-Hé csak ennyi?
-Igen.
Louis becsukta a szemét, majd egy könnycsepp préselődött ki a szemén.
-Hé, mi a baj?-bújtam oda hozzá.
-Ha becsukom a szememet nem látok.
-Buta.-borzoltam össze a haját, majd megcsókoltam.
-Azt hiszem többször kéne szomorúnak lennem.-bólogatott.
-Hát Lou ezt most basztad el.-nevettem.
-Tényleg?-vágott szomorú arcot. Percekig farkasszemet néztünk, de nem bírtam tovább és elröhögtem magamat. Felálltam és kinyitottam az ablakot, majd visszafeküdtem.
Később egy nem várt vendégünk érkezett.
Nem sok, de még is valami:D naa még próbálok a napokba írni :$ :3
2012. november 30., péntek
Help!
Mostanában azért van ilyen kevés/rövid rész, mert nincs ihletem:s szóval aki megtalál facebookon írjon oda, de ide megjegyzésbe is írhattok ötleteket. Vagy küldjétek erre az e-mailre a 'terveiteket': kalifruzsi@gmail.com
Ha nem jönnek az ötletek befejezem a blogot!
Jövőhét péntekig várok..
Bocsii. :l
27.rész
 |
| valahogy így képzeljétek el.:D |
*Alex*
Mikor beléptem a házba az állam is leesett. Az egyik hosszú asztal tele volt rakva gyertyákkal és meg volt terítve.-Nem mész beljebb?-bökte meg az oldalamat.
-Ezt te csináltad?-kerekedtek ki a szemeim. Ő csak egy bólogatással válaszolt, majd megemelt és arrébb rakott. Beljebb lépett ő is és bezárta az ajtót.
-Hölgyem.-húzta ki az egyik széket, majd pukedlizett egyet amit én egy halk kuncogással nyugtáztam.
Az egész estét végig röhögtük, majd este kezdtek "bedurvulni a dolgok (ha értitek mire gondolok:D) Éppen egymás mellett feküdtünk és Louis simogatta a hátamat, mikor csörgött a telefonom.
-Igen?-szóltam bele.
-ELFOGYOTT A KAJAAA!-visított a telefonba.. találjátok ki nem nehéz..
-Okéé, szia Niall.-nevettem.
**
Reggel kopogásra keltem. Magamra kaptam Loui boxerét és a pólóját, majd kiballagtam. Ahogy kinyitottam az ajtót egyből egy kéz ragadta meg a nyakamat és a falnak nyomott.
bocsássatok meg :$ remélem teetszik:D♥
2012. november 25., vasárnap
26. rész
Alex éppen zongorázott, mikor én elmentem, így valószínűleg egy ideig leköti magát és nem fog keresni. Ebben a pár napban sok minden történt. Tegnap Hope és Hazza kibékült és visszajöttek Londonba. Napok óta esik a hó és már kivannak világítva az utcák. Holnap december 1. vagyis Alex 18. születésnapja! A gondolatom menetét a telefonom csörgése zavarta meg. Kihúztam a zsebemből, majd a képernyőjére tapasztottam a szememet. Alex.
-Szia.-mosolyogtam.
-Hol a francba vagy Tomlinson?-ordított a készülékbe. Most mit mondjak?
-Csak eljöttem répáért.-haraptam a számba.
-Jó, siess szia.-tette le a telefont. Ezt megúsztam.
Mikor hazaértem már Niallék ott voltak és Alexet köszöntötték fel. Éppen az ajándékokat adták át. Megvártam míg mindenkinek megköszönte, majd odamentem hozzá és felkaptam. Megpörgettem és letettem. A kezébe adtam az ajándékomat és hosszan megcsókoltam. Mivel Alex nem szereti a tortát, így pizzával ünnepeltünk (:'D)
**
-Indulás!-ordítottam reggel Alex fülébe.
-Hova?-húzta le a takarót a fejéről.
-Meglepetés.
-Jó.-forgatta a szemeit.
**
Fél óra kocsikázás után fiúkkal való közös nyaralónkhoz érkeztünk.
Rövid tudom, de tegnap Mamámnál voltam ahol nem volt wifi és ma este értem haza, meg fogalmazást is kellett írnom:s ha holnap lesz időm még írok:D legyetek jók ♥!
-Indulás!-ordítottam reggel Alex fülébe.
-Hova?-húzta le a takarót a fejéről.
-Meglepetés.
-Jó.-forgatta a szemeit.
**
Fél óra kocsikázás után fiúkkal való közös nyaralónkhoz érkeztünk.
Rövid tudom, de tegnap Mamámnál voltam ahol nem volt wifi és ma este értem haza, meg fogalmazást is kellett írnom:s ha holnap lesz időm még írok:D legyetek jók ♥!
2012. november 23., péntek
25. rész
*Alex*
Hope eltűnt. Ez nem lehet igaz. Leültem az ágyra és a pulcsim szélét kezdtem el piszkálni. Louis leült mellém és átölelt.
-Át kell mennünk Harryhez.-bólogattam.
-Egyetértek.-bólogatott ő is. Az ölébe vett és levitt a kocsihoz. Betett, majd ő is beült és perceken belül Hazzáéknál voltunk. Bementünk és Harryt kerestük, végül a konyhában találtuk meg. Az asztalra dőlve ült a széken miközben a telefonját szorongatta.
 |
| mindannyian elcsesszük egy kicsit néha !* |
-Styles, azonnal kelj fel és indulj Magyarországra!-ordítottam a fülébe.
-Halkabban nem lehetne?
-Nem.-visított Lou.
-Jó holnap megyek.-állt fel. Ahogy kimondta a mondatot Niall, Liam és Zayn lépett be az ajtón.
-Megjöttünk, holnapra le van foglalva a jegy.-tette a kezét Niall Hazz vállára.
-Köszönöm.-mosolygott.
-Nem megy senki sehova!-csapódott ki a bejárati ajtó és Paul lépett be rajta.-Harry nem hagyhatod ki a holnapi koncertet. Holnapután elmehetsz.-beszélt lassan.-De akkor már késő lesz.
-Nem.-vágta rá.
-Jó.-mondta Harold és a pultnak dőlt, majd az ujjaival kezdett "játszadozni".
-Nyugii.-csapott rá Liam Harry kezeire.
Ez egy szar rész:D holnap vagy vasárnap megpróbálok még egyet írni:s xd bocsii♥
2012. november 22., csütörtök
I'm cripple.. sorry:|
Tudom, hogy mostanában nem nagyon hozok részeket, de nekem ez már csak kínlódás:| de nem hagyom abba, mert sokan (na jó2-3 ember) imádja szóval nem törlöm:D de hetente lesz csak rész, bocsikaa :s holnapra összehozok egy részt oké?:D♥
2012. november 18., vasárnap
24. rész
Na tudom későn hoztam, de napokig írtam ezt a részt mert mostanában nincs ihletem:s
*Alex*
Nehezen kinyitottam a szememet és az elöttem álló férfire néztem. Nem volt öreg kb. 28 éves lehetett.
-Sok vért vesztett, de sikerült pótolnunk, a golyót kiszedtük a lábából és saját felelősségre délután hazamehet.-vált kedvessé az orvos arca. Hú, valami varázsló lehet. Bólintottam egyet, majd kilépett és helyette Hope jött be.
-Szia Aleeex.-ordított, majd átölelt.
-Őőő, neked is szia Hope.-nevettem.-többiek hol vannak?
-Koncertjük lesz és készülődnek.-bólogatott hevesen.
*Hope* (meglepődtetek?:D)
**
Már alváshoz készültem, míg Harry fürdött, mikor eszembe jutott, hogy megnézem a Twitteremet. Gyorsan felnyitottam a laptop tetejét és az üzeneteimet kezdtem nézegetni. A szemem egy ismeretlen lánytól jövő üzeneten akadt meg. Az üzenet egy linket tartalmazott. Rákattintottam és olvasni kezdtem. A szívem minden szónál össze szorult. A könnyeim patakokban kezdtek folyni. Hazza sosem volt az a hűséges tipus. Az elmúlt hetekben több cikket is olvastam róla. Meguntam. Részemről ennyi. Összecsomagoltam gyorsan a cuccaimat és már itt sem voltam. Úgy látszik mégsem ő a nagy "Ő". Mikor hazaértem vettem egy repülőjegyet a legközelebbi gépre ami Magyarországra megy. Befeküdtem az ágyba és a plafont kezdtem bámulni. Percek múlva a telefonom vad rezgésbe kezdett. Rápillantottam a mobilomra. Harry. Nem veszem fel. Nemsokára már az üzenetektől rezgett. Próbálkozz csak Styles. Játssz inkább Taylorral.
**
An-nál voltam MÁR Magyarországon. Nincs visszaút. Vége a tündérmesémnek. Fogtam magamat és egy szó nélkül elindultam a temető felé. Mikor odaértem a sírra borultam és gondolkoztam tovább. Nem tudok sírni. Már nem.
*Eközben Alexék*
Nem rég értek haza Louék a koncertről. Nathan egész végig engem figyelt és még a mosdóba is kiakart kísérni. A gondolatmenetemet Tommo hangja zavarta meg.
-Szia Hercegnő.-dobta le magát mellém.
-Szia. Milyen volt a koncert?
-Olyan volt mint az eddigiek.-nevetett.
-Oké.-nevettem már én is. Nagyjából a semmin xd.
Épp megakart csókolni mikor megcsörrent a telefonja. Egyből utána nyúlt és felvette.
-Harry beszélj már normálisan.-szólt bele.-Ahha, értem. Nem nincs itt..-motyogta a telefonba. Letette és felém fordult.
-Hope eltűnt.-nyelt nagyot.
Ma még este lehet rakok ki és ne öljetek meg:| :o
*Alex*
Nehezen kinyitottam a szememet és az elöttem álló férfire néztem. Nem volt öreg kb. 28 éves lehetett.
-Sok vért vesztett, de sikerült pótolnunk, a golyót kiszedtük a lábából és saját felelősségre délután hazamehet.-vált kedvessé az orvos arca. Hú, valami varázsló lehet. Bólintottam egyet, majd kilépett és helyette Hope jött be.
-Szia Aleeex.-ordított, majd átölelt.
-Őőő, neked is szia Hope.-nevettem.-többiek hol vannak?
-Koncertjük lesz és készülődnek.-bólogatott hevesen.
*Hope* (meglepődtetek?:D)
**
**
*Eközben Alexék*
Nem rég értek haza Louék a koncertről. Nathan egész végig engem figyelt és még a mosdóba is kiakart kísérni. A gondolatmenetemet Tommo hangja zavarta meg.
-Szia Hercegnő.-dobta le magát mellém.
-Szia. Milyen volt a koncert?
-Olyan volt mint az eddigiek.-nevetett.
-Oké.-nevettem már én is. Nagyjából a semmin xd.
Épp megakart csókolni mikor megcsörrent a telefonja. Egyből utána nyúlt és felvette.
-Harry beszélj már normálisan.-szólt bele.-Ahha, értem. Nem nincs itt..-motyogta a telefonba. Letette és felém fordult.
-Hope eltűnt.-nyelt nagyot.
Ma még este lehet rakok ki és ne öljetek meg:| :o
2012. november 14., szerda
23. rész
Próbálkoztam, nem jött össze :'D azért remélem tetszeni fog.:D
*Alex*
Csipogás, fura szag, fájdalom. Hol vagyok? Sötétség van. A szememet nem tudom kinyitni. Ez lenne a halál? A lábamat próbálom megmozdítani, de belé nyilal a fájdalom. Éreztem magamon a tekinteteket.
-Felébredt!-visított valaki. A hangja rekedt volt és ismerős.
-Kuss már te hülye, inkább nyomd meg a nővér hívót.-parancsolt neki egy kisfiús hang. Éles csengetést hallottam, majd ajtó nyitódást.
-Hol vagyok?-nyöszörögtem.
-Kórházban.-szorította meg valaki a kezemet. A szememet még mindig nem tudtam kinyitni.
-Mert? Mi történt?
-Meglőtt valaki.-Ez biztos Louis volt, felismerem a hangját.
-Sziasztok.-lépett be egy mély hangú fiú. Peter?
-Peter?
-Igen.
-Akkor viszlát.-morogtam.
-Én nem megyek sehova.
-De, mert most mindenki kimegy.-lépett be gondolom az orvos.-a vizsgálatok eredményeit hoztam.-a hangjából nem vettem ki semmi jót.
És megint itt hagyom abba:D♥ sorry:3
-Felébredt!-visított valaki. A hangja rekedt volt és ismerős.
-Kuss már te hülye, inkább nyomd meg a nővér hívót.-parancsolt neki egy kisfiús hang. Éles csengetést hallottam, majd ajtó nyitódást.
-Hol vagyok?-nyöszörögtem.
-Kórházban.-szorította meg valaki a kezemet. A szememet még mindig nem tudtam kinyitni.
-Mert? Mi történt?
-Meglőtt valaki.-Ez biztos Louis volt, felismerem a hangját.
-Sziasztok.-lépett be egy mély hangú fiú. Peter?
-Peter?
-Igen.
-Akkor viszlát.-morogtam.
-Én nem megyek sehova.
-De, mert most mindenki kimegy.-lépett be gondolom az orvos.-a vizsgálatok eredményeit hoztam.-a hangjából nem vettem ki semmi jót.
És megint itt hagyom abba:D♥ sorry:3
2012. november 13., kedd
22. rész
Na itt mostantól mindennap kaptok egy rövid részt:D bocs, de csak így tudom megoldani:| vagy ez vagy abba hagyom a blogot, de már annyira a szívemhez nőtt :oo xd
*Louis*
Éppen az eget néztük mikor egy lövést hallottam, majd Alex nyöszörgését. Teljesen eszméletlenül feküdt mellettem, vérző lábbal. Nathan is kijött a kertbe valószínűleg az éles hangra.
-Hívd a mentőket!-adtam ki a parancsot szinte már sírva. Kikaptam az övemet és a combjára kötöttem erősen, hogy elállítsam a vérzést. Percek múlva Nath jött vissza és letérdelt mellém.
**
Már a kórházban voltunk és a kezelő orvosra vártunk, mikor csörgött a telefonom. Niall.
-Igen?-szóltam bele zaklatottan.
-Mért nem hívtál? Azonnal indulunk a kórházba.-ordított, majd lecsapta a telefont. Oké. Ez fura volt. De várjunk? Honnan tudta, hogy itt vagyunk? A gondolataimat az egyik ablakon át szűrődő hangzavar "kergette" el. Ngay nehezen felálltam és az ablakhoz botorkáltam. Kint egy furgon állt, ami előtt egy mikrofonos csávó közvetített. A kamerás meg olyan csöves kinézetű volt(xd). Ilyenkor sem tudnak minket békén hagyni. Nagyszerű. Niallék pont akkor toppantak be mikor leültem. Velük együtt az orvos is. Ahogy rápillantottam az arcára egyből tudtam, hogy jóra nem számíthatunk.
Igen tudom, hogy hol kell befejezni mindig. :DD még mindig ne öljeteek meg:| xd
*Louis*
Éppen az eget néztük mikor egy lövést hallottam, majd Alex nyöszörgését. Teljesen eszméletlenül feküdt mellettem, vérző lábbal. Nathan is kijött a kertbe valószínűleg az éles hangra.
-Hívd a mentőket!-adtam ki a parancsot szinte már sírva. Kikaptam az övemet és a combjára kötöttem erősen, hogy elállítsam a vérzést. Percek múlva Nath jött vissza és letérdelt mellém.
**
Már a kórházban voltunk és a kezelő orvosra vártunk, mikor csörgött a telefonom. Niall.
-Igen?-szóltam bele zaklatottan.
-Mért nem hívtál? Azonnal indulunk a kórházba.-ordított, majd lecsapta a telefont. Oké. Ez fura volt. De várjunk? Honnan tudta, hogy itt vagyunk? A gondolataimat az egyik ablakon át szűrődő hangzavar "kergette" el. Ngay nehezen felálltam és az ablakhoz botorkáltam. Kint egy furgon állt, ami előtt egy mikrofonos csávó közvetített. A kamerás meg olyan csöves kinézetű volt(xd). Ilyenkor sem tudnak minket békén hagyni. Nagyszerű. Niallék pont akkor toppantak be mikor leültem. Velük együtt az orvos is. Ahogy rápillantottam az arcára egyből tudtam, hogy jóra nem számíthatunk.
Igen tudom, hogy hol kell befejezni mindig. :DD még mindig ne öljeteek meg:| xd
2012. november 12., hétfő
21. rész
Na itt a következő rész:D:D nem ide tartozik, de újra kapcsolatban vagyoook:DD♥ na olvassátok:3
*Alex*
'-Nem.-mondta. A távolból korántsem barátságosnak tűnő alakok közeledtek.'
-Peter?-húztam fel a szemöldökömet mikor megláttam egy ismerős arcot.
-Még van egy befejezetlen ügyünk.-kacsintott rám perverzen, majd belemarkolt a fenekembe.
-Szerintem meg nem.-a kezemet a mellkasára helyeztem és eltoltam magamtól. Elindultam a temető kijárata felé gyors léptekben. Már éppen ki akartam lépni mikor Peter mögém lépett és erősen megszorította a kezemet.
-Rohadj meg.-sziszegtem.
-Kössz most nem.-mosolygott önelégülten. Hátra nézett így volt alkalmam kitépni a kezemet a keze közül(jól megaszontam xddd)
Futottam végig az utcákon, Eleanor meg a kis csapata. Félúton Louba ütköztem.
-Ne kérdezz semmit csak gyere.-ragadtam karon. Percek múlva már a kanapén feküdtünk.
-Áu.-"nyüszítettem" fel mikor Lou hozzám ért a kezemhez.
-Ez mi ez?-húzta fel a pulcsim ujját.
-Peter.-suttogtam.
-Megölöm.-morogta.
-Héé, nyugi.-nyomtam az arcára egy puszit.-gyere menjünk ki.-fogtam meg a kezét és kihúztam az ajtón. Elfeküdtünk a füvön és az eget kezdtük bámulni. Pár perc múlva csak egy lövést hallottam és minden elsötétült.
Emberek:D ne öljetek meg még mindig xd holnap megkapjátok a másik felét:| xdd ♥ kitartás:D
*Alex*
'-Nem.-mondta. A távolból korántsem barátságosnak tűnő alakok közeledtek.'
-Peter?-húztam fel a szemöldökömet mikor megláttam egy ismerős arcot.
-Még van egy befejezetlen ügyünk.-kacsintott rám perverzen, majd belemarkolt a fenekembe.
-Rohadj meg.-sziszegtem.
-Kössz most nem.-mosolygott önelégülten. Hátra nézett így volt alkalmam kitépni a kezemet a keze közül(jól megaszontam xddd)
Futottam végig az utcákon, Eleanor meg a kis csapata. Félúton Louba ütköztem.
-Ne kérdezz semmit csak gyere.-ragadtam karon. Percek múlva már a kanapén feküdtünk.
-Áu.-"nyüszítettem" fel mikor Lou hozzám ért a kezemhez.
-Ez mi ez?-húzta fel a pulcsim ujját.
-Peter.-suttogtam.
-Megölöm.-morogta.
-Héé, nyugi.-nyomtam az arcára egy puszit.-gyere menjünk ki.-fogtam meg a kezét és kihúztam az ajtón. Elfeküdtünk a füvön és az eget kezdtük bámulni. Pár perc múlva csak egy lövést hallottam és minden elsötétült.
Emberek:D ne öljetek meg még mindig xd holnap megkapjátok a másik felét:| xdd ♥ kitartás:D
2012. november 11., vasárnap
egy kis 'előzetes' :$
Mivel nem nagyon sikerült tegnap se részt írni mert beszélgettem egy két emberrel..khmm.. facebookon és nem volt szívem otthagyni őket:| xd meg gondolom tudjátok milyen mikor valaki szerelmes:D szóval most kaptok egy kis ízelítőt:$ Ne öljeteek meg:oo
-Szia, Alex vagyok.-nyújtottam a kezemet a lánynak.
-Cherry.-mosolygott rám.
**
Cherryék mindent megbeszéltek végre. Most éppen Nathannel és Louval fetrengtünk a kanapén.
-Ajj, unatkozok.-visított (?!) fel Louis. Ki más?
-Én elmentem a temetőbe, sziasztok.-ugrottam fel a kanapéról.
-Alex, nem mehetsz egyedül.-ordított Tommo utánam, mikor már elindultam. Nem foglalkoztam vele csak mentem. Már a sírnál álltam mikor valaki megszorította a felkaromat.
-Szia édes.-vigyorgott rám Eleanor gúnyosan. Jóval magasabb volt nálam.
-Csá.-vágtam rá mit sem törődve vele.
-Azt hiszem van egy kis elintézni valónk.
-Zavarsz nem látod?
-Nem.-mondta. A távolból korántsem barátságosnak tűnő alakok közeledtek.
Ne öljetek meg pls:D
-Szia, Alex vagyok.-nyújtottam a kezemet a lánynak.
-Cherry.-mosolygott rám.
**
Cherryék mindent megbeszéltek végre. Most éppen Nathannel és Louval fetrengtünk a kanapén.
-Ajj, unatkozok.-visított (?!) fel Louis. Ki más?
-Én elmentem a temetőbe, sziasztok.-ugrottam fel a kanapéról.
-Alex, nem mehetsz egyedül.-ordított Tommo utánam, mikor már elindultam. Nem foglalkoztam vele csak mentem. Már a sírnál álltam mikor valaki megszorította a felkaromat.
-Szia édes.-vigyorgott rám Eleanor gúnyosan. Jóval magasabb volt nálam.
-Csá.-vágtam rá mit sem törődve vele.-Azt hiszem van egy kis elintézni valónk.
-Zavarsz nem látod?
-Nem.-mondta. A távolból korántsem barátságosnak tűnő alakok közeledtek.
Ne öljetek meg pls:D
2012. november 9., péntek
Bocsi:|
Csak holnap tudok részt írni telefonról amiben szerintem nem lesznek képek és ékezet nélkül írom.. sorry. remélem nem öltök meg:oo♥ sok szerencsét a sulihoz:D♥
2012. november 7., szerda
20. rész.
*Alex*
Tomlinson most még azt is meg bánod, hogy megszülettél.*ördögi kacaj*
-Lécci mosd le a hátamat.-adtam kezébe az egyik szivacsot. Hátat fordítottam neki és vártam. Hallottam ahogy nyel egy nagyot, majd közelebb lép. Éreztem ahogy a szivccsal vízszintesen mosta a hátamat határozatlanul amire elnevettem magamat.
-Ennyire félsz tőlem?-nevettem és a vállam felett ránéztem.
-Nem, csak..-pirult el.-élvezed, hogy zavarba hozol?-nevetett már ő is a témát kerülve.
-Ettől bátrabb lennél?-kérdeztem, majd meg fordultam. A kezeimet a nyaka köre fontam és szorosan hozzá simultam, majd megcsókoltam. Mikor elszakadtam tőle mélyen a szemébe néztem, amitől elvigyorodott. Egy hirtelen mozdulattal felkapott az ölébe és a falnak "támasztott". A lábammal átöleltem a csípőjét, majd beletúrtam a hajába.
-Rájöttem a tervedre.-mosolygott ördögien. Francba!
-Ó és akkor megbüntetsz?-biggyesztettem le az ajkaimat.
-Igen.-bólogatott.-de csak addig ameddig engeded.-nyomott egy puszit az arcomra.
-Legalább tegyél le.-néztem rá boci szemekkel. Eleget téve a kérésemnek letett. Neki dőlt a falnak és magához húzott. A bal kezével a hasamnál megfogott és a másikkal csikizni kezdett.-Gonosz vagy.-nevettem mikor abba hagyta, de még mindig nem engedett el.
-Te is az voltál.-suttogta a fülembe. A vizes hajamat bal oldalra tűrte. A nyakamon apró csókokat hagyott, majd a végén kiszívta, aminek valószínűleg nyoma marad, de az perpillanat most nem érdekelt. Mikor elszakadt a nyakamtól végig simított az oldalamon a combom aljáig. Ráharaptam a szám szélére, hogy nehogy észrevegye, hogy élvezem. Közelebb hajolt hozzám, majd megcsókolt. Rámosolyogtam, majd egy könnyű mozdulattal kiléptem a zuhanyfülkéből és megtörölköztem. Lou is követte a példámat.-Menj kérj Nathtól egy alsót.-löktem ki Lout az ajtóból. Átvettem a fehérneműmet és bedőltem az ágyba.
-Megjöttem.-visított Loui.-így akarsz aludni?-mért végig.
-Zavar?-vontam meg a vállamat.
-Nem, csak izé.-vakargatta a tarkóját.
-Értem.-bólogattam.-Feküdj már le, nem harapok.-nevettem. Az alsó ajkába harapott és lefeküdt mellém.
-Jó éjt Tommo.-nyomtam egy puszit az arcára.
-Neked is.-ölelt át.
**
Éppen szünetben szellőztettem az udvaron a fejemet, mikor az egyik padon egy fekete öltözetű fiút fedeztem fel. Az arca a tenyerébe volt döntve. Gondoltam odamegyek hozzá és megkérdezem mi a baja. Leültem mellé és nézni kezdtem, de ő még mindig nem mozdult meg.
-Hé.-böködtem a vállát, amire felnézett.-bocsi csak láttam, hogy egyedül vagy és meg akartam kérdezni, hogy mi a baj.
-Hosszú történet.-sóhajtott.
-Van időm.-mosolyogtam rá.-amúgy Alex vagyok.-nyújtottam neki kezet. Ő megrázta és rám mosolygott.
-Jerry.
-Oké, akkor most mesélj.
-Szóval van egy lány; Cherry, és hát eléggé összevesztünk.. Szóval érted.-rázta a fejét.
-Értem. Ide jár?
-Igen.
Még megkérdeztem tőle, hol találom, majd elindultam meg keresni. A folyosón egyből megtaláltam és odamentem hozzá.
Bocsii, hogy ilyen összecsapott lett, de siettem, meg azért is, hogy rövid:| holnap megpróbálok írni:Dxx
2012. november 5., hétfő
19. fejezet.
Olvassátok:D
*Alex*
-Azt hiszem vele sem találkozok többet.-rázta meg a fejét Nathan.
-Jobban teszed.-paskoltam meg a vállát.
-Felmegyek egy picit, fáradt vagyok.-mosolygott és felsétált a lépcsőn, majd eltűnt.
-Ugye tudod, hogy mostanában nem fogsz sehova sem egyedül menni?-simogatta az arcomat Lou.
-Mert?-húztam fel a szemöldökömet.-ja leesett.-nevettem.
-Reggelente elviszlek kocsival titeket és délután is megyek.-bólogatott.
-Húú, Boo te aztán egy ész vagy.-tátottam el a számat színpadiasan.
-Tudom.
-Ego.-forgattam a szemeimet. Erre ő sértődötten felugrott és körbe futkározott visítva. Megráztam a fejemet és nevetni kezdtem. Mikor lenyugodott leült mellém, majd nézni kezdett.-hmm, gondolkodtál már a diliházon?
-Köztudott tény, hogy oda csak UFO-k jelentkezhetnek.-rázta a fejét. Okéé.. kezdek félni. Kikerekedett szemmel néztem rá, mire ő eldöntött a kanapén és fölém mászott, majd megcsókolt.
-Embeer, megfulladok, ha nem engedsz el.-nevettem a szájába.
-Elrontottad a pillanatot.-biggyesztette le Lou az ajkat. Felült és karba tett kézzel bámult rám.
-Nehéz eset vagy.-nevettem még mindig, majd mikor láttam, hogy ő nem nevet, átmásztam az ölébe és mélyen a szemébe néztem.-csak, hogy kárpótoljalak az előbbiért.-motyogtam már szinte a szájába. Az egyik kezét a derekamra helyezte, majd az ajkait az enyémre nyomta. Percek múlva éreztem alattam valami keményet amire akaratlanul is elmosolyodtam. Elszakadtam Louitól és nevetni kezdtem. Leszálltam róla és a dudort végig simítottam egyszer a kezemmel, amire felnyögött.
-Ennyire örülsz nekem?-húzódott a szám ördögi vigyorra.
-Ne kínozz már.-nézett kiskutya szemekkel rám.
-Csak mert te kérted.
-Most megyek, mert Hazzaval találkozóm van.-pillantott az órájára, majd megcsókolt és felállt.-szia, majd még este jövök.
-Szia.-mosolyogtam rá. Még az ajtóból visszaintegetett, majd eltűnt. Bezártam kulcsra az ajtót és felsétáltam Nathanhez.
-Nath. Gyere menjünk el egy kínai étterembe ebédelni.
-Oké menjünk.
**
-Ez milyen hús?-mutatott a féltestvérem az egyik húsra.
-Maha.-válaszolta a pultnál az egyik Kínai. Olyan aranyosak a kínaiak:3
-És az?-mutogatott tovább.
-Cike.
-És az?-mutatott az egyik fura kinézetű húsra.
-Az kuta.
-Kutya?! De hát azt nem is lehet levágni, tilos!-kerekedett ki "Békaarc" szeme.
-Akko cike.-bólogatott a férfi.
-Őőő, izé akkor én pirított tésztát kérek csirke hússal.
-Én is.-bólogattam. Mikor eltűnt a férfi meglepődötten Nathanre.-Ez fura volt.-motyogtam mire ő elnevette magát.
*első iskolai nap szünet után*
-Szia Boo Bear.-köszöntem el tőle egy rövid csókkal, majd kiszálltam és Nathant is megvártam. Megvártuk míg elmegy, majd bementünk. Persze mindenki érdekesen nézett rám, de perpillanat nem tudott érdekelni. A napot végig untuk,majd mikor vége lett az óráknak kimentünk Nathannel az iskola elé és vártunk. Szerencsére pont akkor eredt el az eső mikor kiértünk, nagyszerű.. Fél óra múlva Louis kocsiját pillantottam meg. Elindultunk a kocsihoz, mikor Liam lépett ki belőle.
-Bocsi, Louis nem tud jönni, mert bolondokháza van nálunk, de szálljatok be.-nyitotta ki az ajtót, majd Nathhel egymás után bemásztunk. Szótlanul bementem a házba és ledobtam a kanapéra a táskámat.
-És hol vannak a többiek?-kérdeztem a már mellettem álló Liamtól.
-Nézz ki.-mondta a fejét rázva. Kinéztem az ablakon ahol nem várt látvány fogadott. Louis egy kiásott gödörben állt teljesen meztelenül, szakadó esőben, és ha jól láttam énekelt, a többiek pedig a földön fetrengtek a röhögéstől. Megráztam a fejemet és a fürdőbe mentem, majd az egyik törölközőt fogva kisétáltam hozzájuk.
-Ezt tekerd magadra.-nyomtam a kezébe a törölközőt.-ti meg menjetek be.-mondtam a fiúknak.
-Ó szóval egy gyors menet lesz.-kuncogott Zayn.
-Zayn takarodj mert eltöröm az összes tükröt, a hajzseléidet és hajlakkjaidat meg kidobom.-mutattam az ajtó felé. A fiúk elindultak, majd mikor eltűntek Louis magához akart ölelni, de nem engedtem. A kezeimet összefontam magam előtt és próbáltam komolyan ránézni.-ilyen vizesen hozzám ne érj. Mit csináltál itt szakadó esőbe?-nevettem.
-Hát mivel túl alacsonynak éreztem magamat, gondoltam kiállok az esőre és akkor megnövök.-bólogatott.
-Buta.-borzoltam össze a haját.-te beszélsz mikor csak 160 centi vagyok, akkor én mit mondjak? Inkább menjünk be mert megfázunk.-húztam befelé.
-Gyorsak voltatok.-mosolygott Zayn idiótán mikor beértünk.
-Idióta.-mondtuk Louval egy emberként, majd elnevettük magunkat.
**
Már nálunk voltunk Nathannel és Tommoval, amikor A maradék négy fiú tépte fel a bejárati ajtót és visítva (!) oda futottak hozzánk.
-Nézzétek itt vannak a fotózásról készült képek.-ordított Nialler. Az orrom alá nyomták a képet.-milyen lett?
-Woow.-csodálkoztam.-nem is olyan rossz.
-Tudjuk.
-Egoisták.
-Csak Zayn.-mosolygott Harry.
-Embereek mennünk kell a boltba.-mondta Liam, amire elrohant Niall csillogó szemmel. Elköszöntek a többiek is és elmentek.
-Felmegyek aludni.-ásított Nath.-jóéjtt.-motyogta és eltűnt.
-Még olyan kora van.-döntöttem a fejemet Loui ölébe ezalatt a hajamat simogatva dúdolt.-mennyünk zuhanyozni.-csillantak fel a szemeim.*perverz gondolatokkal vissza*
-Együtt?-húzta fel a szemöldökét. Gondoltam, legyen neki gyereknap.
-Ha szeretnéd. De ne gondolj másra a zuhanyzáson kívül.-nevettem.
-Oké.-mosolygott. Gondoltam, majd kínzom egy kicsikét, mert mért ne alapon?:D *perverz gondolatokkal még mindig vissza!* Legalább spórolunk még a vízzel is. Betámolyogtunk a fürdőbe és vetkőzni kezdtünk. A fehérneműimet magamon hagytam és a kabinba léptem.
-Héé a boxer maradjon nagyfiú.-szóltam rá, mikor le akarta húzni az említett ruhadarabot. Miután felegyenesedett végig mért és elpirult. Nem tudom meddig bámult, de mikor meguntam sóhajtottam egyet és behúztam magam mellé. Velem szemben állt és mélyen a szemeimbe nézett, majd végig simított az arcomon. Mosolyogva húztam végig a dudorodó boxerén az ujjamat, majd egy gyengéd csókot nyomtam a szájára, amire belenyögött. Ha azt mondanám, hogy nem tetszett a látvány akkor hazudnék.
Gyorsan kutyafuttában írtam egy részt szóval nem lett olyan jó, meg inkább olyan tő mondatok vannak benne, de remélem tetszeni fog.:$ ja és eddig 25 szavazást kaptam és mindenki az "Imádom:33"-ra szavazott úgy, hogy köszönöm:D remélem nem nullázódik le még egyszer:$ szavazzatok,komizzatok,iratkozzatok fel!♥
*Alex*
-Azt hiszem vele sem találkozok többet.-rázta meg a fejét Nathan.
-Jobban teszed.-paskoltam meg a vállát.
-Felmegyek egy picit, fáradt vagyok.-mosolygott és felsétált a lépcsőn, majd eltűnt.
-Ugye tudod, hogy mostanában nem fogsz sehova sem egyedül menni?-simogatta az arcomat Lou.
-Mert?-húztam fel a szemöldökömet.-ja leesett.-nevettem.
-Reggelente elviszlek kocsival titeket és délután is megyek.-bólogatott.
-Húú, Boo te aztán egy ész vagy.-tátottam el a számat színpadiasan.
-Tudom.
-Ego.-forgattam a szemeimet. Erre ő sértődötten felugrott és körbe futkározott visítva. Megráztam a fejemet és nevetni kezdtem. Mikor lenyugodott leült mellém, majd nézni kezdett.-hmm, gondolkodtál már a diliházon?
-Köztudott tény, hogy oda csak UFO-k jelentkezhetnek.-rázta a fejét. Okéé.. kezdek félni. Kikerekedett szemmel néztem rá, mire ő eldöntött a kanapén és fölém mászott, majd megcsókolt.
-Embeer, megfulladok, ha nem engedsz el.-nevettem a szájába.
-Elrontottad a pillanatot.-biggyesztette le Lou az ajkat. Felült és karba tett kézzel bámult rám.
-Nehéz eset vagy.-nevettem még mindig, majd mikor láttam, hogy ő nem nevet, átmásztam az ölébe és mélyen a szemébe néztem.-csak, hogy kárpótoljalak az előbbiért.-motyogtam már szinte a szájába. Az egyik kezét a derekamra helyezte, majd az ajkait az enyémre nyomta. Percek múlva éreztem alattam valami keményet amire akaratlanul is elmosolyodtam. Elszakadtam Louitól és nevetni kezdtem. Leszálltam róla és a dudort végig simítottam egyszer a kezemmel, amire felnyögött.
-Ennyire örülsz nekem?-húzódott a szám ördögi vigyorra.
-Ne kínozz már.-nézett kiskutya szemekkel rám.
-Csak mert te kérted.
-Most megyek, mert Hazzaval találkozóm van.-pillantott az órájára, majd megcsókolt és felállt.-szia, majd még este jövök.
-Szia.-mosolyogtam rá. Még az ajtóból visszaintegetett, majd eltűnt. Bezártam kulcsra az ajtót és felsétáltam Nathanhez.
-Nath. Gyere menjünk el egy kínai étterembe ebédelni.
-Oké menjünk.
**
-Ez milyen hús?-mutatott a féltestvérem az egyik húsra.
-Maha.-válaszolta a pultnál az egyik Kínai. Olyan aranyosak a kínaiak:3
-És az?-mutogatott tovább.
-Cike.
-És az?-mutatott az egyik fura kinézetű húsra.
-Az kuta.
-Kutya?! De hát azt nem is lehet levágni, tilos!-kerekedett ki "Békaarc" szeme.
-Akko cike.-bólogatott a férfi.
-Őőő, izé akkor én pirított tésztát kérek csirke hússal.
-Én is.-bólogattam. Mikor eltűnt a férfi meglepődötten Nathanre.-Ez fura volt.-motyogtam mire ő elnevette magát.
*első iskolai nap szünet után*
-Szia Boo Bear.-köszöntem el tőle egy rövid csókkal, majd kiszálltam és Nathant is megvártam. Megvártuk míg elmegy, majd bementünk. Persze mindenki érdekesen nézett rám, de perpillanat nem tudott érdekelni. A napot végig untuk,majd mikor vége lett az óráknak kimentünk Nathannel az iskola elé és vártunk. Szerencsére pont akkor eredt el az eső mikor kiértünk, nagyszerű.. Fél óra múlva Louis kocsiját pillantottam meg. Elindultunk a kocsihoz, mikor Liam lépett ki belőle.-Bocsi, Louis nem tud jönni, mert bolondokháza van nálunk, de szálljatok be.-nyitotta ki az ajtót, majd Nathhel egymás után bemásztunk. Szótlanul bementem a házba és ledobtam a kanapéra a táskámat.-És hol vannak a többiek?-kérdeztem a már mellettem álló Liamtól.
-Nézz ki.-mondta a fejét rázva. Kinéztem az ablakon ahol nem várt látvány fogadott. Louis egy kiásott gödörben állt teljesen meztelenül, szakadó esőben, és ha jól láttam énekelt, a többiek pedig a földön fetrengtek a röhögéstől. Megráztam a fejemet és a fürdőbe mentem, majd az egyik törölközőt fogva kisétáltam hozzájuk.
-Ezt tekerd magadra.-nyomtam a kezébe a törölközőt.-ti meg menjetek be.-mondtam a fiúknak.
-Ó szóval egy gyors menet lesz.-kuncogott Zayn.
-Zayn takarodj mert eltöröm az összes tükröt, a hajzseléidet és hajlakkjaidat meg kidobom.-mutattam az ajtó felé. A fiúk elindultak, majd mikor eltűntek Louis magához akart ölelni, de nem engedtem. A kezeimet összefontam magam előtt és próbáltam komolyan ránézni.-ilyen vizesen hozzám ne érj. Mit csináltál itt szakadó esőbe?-nevettem.
-Hát mivel túl alacsonynak éreztem magamat, gondoltam kiállok az esőre és akkor megnövök.-bólogatott.
-Buta.-borzoltam össze a haját.-te beszélsz mikor csak 160 centi vagyok, akkor én mit mondjak? Inkább menjünk be mert megfázunk.-húztam befelé.
-Gyorsak voltatok.-mosolygott Zayn idiótán mikor beértünk.
-Idióta.-mondtuk Louval egy emberként, majd elnevettük magunkat.
**
Már nálunk voltunk Nathannel és Tommoval, amikor A maradék négy fiú tépte fel a bejárati ajtót és visítva (!) oda futottak hozzánk.
 |
| meghaltam*-* |
-Woow.-csodálkoztam.-nem is olyan rossz.
-Tudjuk.
-Egoisták.
-Csak Zayn.-mosolygott Harry.
 |
| mentőt:3 |
-Felmegyek aludni.-ásított Nath.-jóéjtt.-motyogta és eltűnt.
-Még olyan kora van.-döntöttem a fejemet Loui ölébe ezalatt a hajamat simogatva dúdolt.-mennyünk zuhanyozni.-csillantak fel a szemeim.*perverz gondolatokkal vissza*
-Együtt?-húzta fel a szemöldökét. Gondoltam, legyen neki gyereknap.
-Ha szeretnéd. De ne gondolj másra a zuhanyzáson kívül.-nevettem.
-Oké.-mosolygott. Gondoltam, majd kínzom egy kicsikét, mert mért ne alapon?:D *perverz gondolatokkal még mindig vissza!* Legalább spórolunk még a vízzel is. Betámolyogtunk a fürdőbe és vetkőzni kezdtünk. A fehérneműimet magamon hagytam és a kabinba léptem.
-Héé a boxer maradjon nagyfiú.-szóltam rá, mikor le akarta húzni az említett ruhadarabot. Miután felegyenesedett végig mért és elpirult. Nem tudom meddig bámult, de mikor meguntam sóhajtottam egyet és behúztam magam mellé. Velem szemben állt és mélyen a szemeimbe nézett, majd végig simított az arcomon. Mosolyogva húztam végig a dudorodó boxerén az ujjamat, majd egy gyengéd csókot nyomtam a szájára, amire belenyögött. Ha azt mondanám, hogy nem tetszett a látvány akkor hazudnék.
Gyorsan kutyafuttában írtam egy részt szóval nem lett olyan jó, meg inkább olyan tő mondatok vannak benne, de remélem tetszeni fog.:$ ja és eddig 25 szavazást kaptam és mindenki az "Imádom:33"-ra szavazott úgy, hogy köszönöm:D remélem nem nullázódik le még egyszer:$ szavazzatok,komizzatok,iratkozzatok fel!♥
2012. november 3., szombat
18.rész
Bocsi, hogy mindig Alex szemszögéből írok, de hamarossan Louéból is lesz:)
*Alex*
-Amúgy tudjátok Tomék hol vannak?-kérdeztem mosolyogva. Annyira jó volt a testvéremet -igen a testvéremet*büszke fej*- és Lout ilyen boldognak látni.
-Hát izé, ha hazajön a tesód elmondja.- komorult el az arca Nathannek. Rá hagytam a dolgot és a kanapéra ültem. Percek múlva a Tomék léptek be az ajtón. "Apa" kezében egy nagy sporttáska és egy laptoptáska volt. Kérdőn ránéztem, amit valószínűleg észre vett, mert lerakta a táskákat és mellénk ült.
-Az a helyzet, hogy nekem egy ideig el kéne mennem Ausztráliába(?) Tomnak pedig üzleti útra és addig itt lenne Nathan, ha nem lenne nagy gond, mert nem tudom, hogy mondta-e, de az anyja évekkel ezelőtt meghalt.-mondta.
-Szuper.-mondtuk egyszerre lelkesen Louval, amire Nathan elmosolyodott.-És mikor indultok?-kérdeztem.
-Néhány óra múlva.-jelentette ki a tesóm.-lehetőleg ne gyújtsátok fel a házat, nem akarok arra hazajönni, hogy a konyhát leégettétek, így tettem pénzt a konyha asztalra, rendeljetek kaját, nincs buli a házba, idegeneket nem engedünk be, nem akarok kereszt apa lenni.-itt jelentőség teljesen Loura nézett.-ne egyetek sok cukros ételt, korán feküdjetek le.-sorolta a gyerekes szabályait.
-Jó tudjuk.-forgattam a szemeimet.-de menjetek pakolni inkább.
-Nekem kint vannak a cuccaim a kocsiba.-rántott vállat "apa".
-Én megyek pakolni.-motyogta a tesóm. Mikor eltűnt beállt a kínos csend. Tommo összekulcsolta az ujjainkat, majd egy puszit nyomott az arcomra. Előre hajoltam és bekapcsoltam a tv-t. Végig nyomkodtam szokásom szerint az összes csatornát, de mivel nem találtam semmi értelmeset egy "hírtv"-n álltam meg. Mikor megláttam a bizonyos képet, ami rólunk készült a hídnál, elszállt a jó kedvem.
-Lou neked annyi.-nyeltem nagyot.-engem megölnek a suliba, kaputt, vagy mit szokás ilyenkor mondani.-morogtam és gyorsan kikapcsoltam a készüléket.
-Nem lesz semmi baj, már bejelentettem, hogy szakítottunk Eleanorral.-jelentette ki.
-Majd meglátjuk mit hoznak ki belőle.-húztam a számat.
**
-Öö izé, apu, bocs a tegnapiért csak érted, fura meg minden.-vakargattam a tarkómat.
-Megértem.-mosolygott.-na de mennünk kell sziasztok.-köszönt el. Tom még nyomott egy puszit az arcomra és kisietett a kocsihoz, apuval az oldalán. Még integettünk nekik aztán bementünk.
-Louis ma nem akarsz itt maradni? Este legalább szórakozhatnátok, Nathannel, és az egész alsószint a tiétek, nekem meg legalább lesz egy nyugodt estém.-kérdeztem.
-Mért eddig nem volt tőlem nyugtod?-biggyesztette le Boo az ajkait.
-De, csak.. érted, izé.-pirultam el.
-Nem akarom hallani a részleteket.-rázta a fejét Nathan.
-Nincs semmilyen részlet, amúgy, ha óvszert keresnétek a vendégszobába van valamelyik éjjeli szekrény fiójba.-kuncogtam.
-Hogy tudja.-mondta nevetve "békaarc", ó így fogom a továbbiakban nevezni.
-Jó éjt gyerekek.-mondtam és a testvérem és Louis arcára nyomtam egy puszit, de Tommo visszahúzott.
-Én ennél többet szeretnék.
-Jó.-forgattam a szemeimet, majd lábujjhegyre álltam és megcsókoltam.-jóéjt Boo Bear.-suttogtam a fülébe. Felballagtam a szobámba és elterültem az ágyon. A hasam iszonyatosan fájt. Nem ettem össze semmit, nem vagyok terhes, nincs hányingerem, nem vagyok éhes. Ó, piros betűs nap./remélem értitek mire gondolok xd/ Ordítottam magamban, mint egy idióta. Hangosan elnevettem magamat és a fürdőszobába mentem. Ilyenkor mindig rohadtul fájt a hasam, mint majdnem mindegyik lánynak, bár Jade szerencsére a hasfájást mindig megúszta*pff, mázlista* gyógyszert sose szedtem, max. fejfájásra, hogy tudjak figyelni. Na de mindegy kibírjuk.
**
Este csak az ágyamba forgolódtam, miközben a laptopomat püföltem. Mivel nem találtam semmi érdekeset kikapcsoltam és helyette a telefonomat nyomkodtam. Ott se találtam semmi érdekeset, így kikapcsoltam. Forgolódtam tovább és a kényelmes alvási helyzetet kerestem. Felültem, a lábaimat magam alá húztam és a hasamat megfogtam, majd a a térdemre hajtottam a fejemet. Kényelmetlen. Próbáltam bukfencezni, az ágyon hemperegtem, a kezeimet és a lábaimat felemeltem, végül a hasam alá egy meleg párnát raktam és úgy aludtam el.
Teljesen sötétbe arra keltem fel, hogy a földön fekszek. Túlságosan is fáradt voltam, hogy vissza feküdjek, így csak felemeltem a karomat és magamra húztam a takarót és visszaaludtam. Álmomban egy virágos réten sétálgattam, jobb oldalamon kecskével, balon lámával. (?) Éppen meg akartam állni, mikor a kecske felsikított(?! Egyre jobb xddd) de itt felébredtem. Elröhögtem magamat és kinyitottam a szememet. Ilyen idióta álmot. Körbenéztem a szobába. A szobában már világos volt, a takaróm lerúgva magamról, én meg a földön fetrengek. Fogtam magamat és felálltam, de azonnal vissza is estem. A takarót gyorsan magamra húztam és vártam. Lehunytam a szemeimet és vártam, hogy valaki erre tévedjen. Éppen át akartam fordulni az oldalamra, mikor iszonyatos fájdalom nyílalt a hasamba. Nem tudom mennyi idő telhetett el, de egyszer csak nyitódott az ajtó. Kómás fejjel felnéztem, ahol Louist pillantottam meg.
-Mit keresel a földön?-kérdezte felhúzott szemöldökkel, de az arca szélén ott bujkált a vigyor.
-Ne kérdezz semmit, csak rakj fel az ágyra, kérlek.-nyöszörögtem a fájdalomtól. Ő bólintott és tette amit kértem, egy hang nélkül. Rendesen betakart, hogy sehol se tudjon még véletlenül se bejönni a hideg.
-Tessék hercegnő.-mosolygott és egy puszit nyomott az arcomra, majd megsimogatta a hasamat. Valószínűleg leesett neki a dolog. Egy csókot leheltem az ajkára, majd eltűnt. Percek múlva egy tálcával a kezében jött vissza. Lerakta mellém és megint eltűnt, helyette Nathan jött be.
-Alex.-visított. Komolyan tiszta Lou.-elmegyek körülnézni a városba, megnézem az ideiglenes iskolát, meg érted.-mosolygott.
-Persze, menj csak. Jó szórakozást.-erőltettem mosolyt az arcomra, majd pillanatok alatt el is tűnt a fiú. Elkezdtem enni és vártam a csodára, hátha jobb lesz. Mivel még mindig fáradt voltam visszaaludtam.
*Louis*
Láttam Alex milyen rosszul van, így gondoltam letöltöm a ledvenc filmjeit és hozok neki csokit. Hazamentem a laptopomért és beállítottam a töltést, majd át öltöztem és a boltba mentem. Körülnéztem és mindegyik csoki fajtából vettem egyet. Az eladó elég furcsán nézett rám, de ebben a pillanatban nem érdekelt. Miután fizettem visszamentem és rápillantottam a laptopomra. Szerencsére mindegyik filmet letöltötte, így fogtam a cuccokat és elindultam Alexékhez.
**
Mosolyogva vettem észre, hogy a lány már elaludt, ezért csak leraktam a laptopomat és a kb. 15 darab csokit leraktam az asztalára. Befűtöttem az egész lakásba, majd levettem a pólómat, a gatyámat és a cipőmet. Bebújtam mellé és a haját kezdtem el simogatni. Hallgattam, ahogy édesen szuszog és néha egy-egy szót elmotyog.
Órák múlva kelt fel álmos arccal és kérdőn rám pillantott.
-Te csak pihenj, ne erőlködj.-simogattam meg az arcát. Felálltam és az édességet, majd a laptomat magamhoz vettem és vissza támolyogtam az ágyhoz. A kedvencét a kezébe adtam, és elindítottam az első filmet. Mosolyogva etettük egymást, de mikor elfogyott az első tábla csoki, vissza dőltünk az ágyba és a filmet néztük. Benyúltam a pólója alá *semmi perverzség xd* és a hasát kezdtem simogatni. Éreztem ahogy össze rezzen az érintésemre, de utána csak hálásan rám mosolyog és a mellkasomra dől.
-Köszönöm, hogy ennyire vigyázol rám.-motyogta a mellkasomba, amire elmosolyodtam-nem gondoltam volna, hogy van komoly oldalad is.-nevetett. Felült törökülésbe és mosolygott tovább. Szemeimmel az arcát fixíroztam. Tökéletes; ez az egyetlen szó rá. Az ágy szélére csúszott és a mellette lévő szekrény fiúkjából egy pólót és egy gatyát vett elő, majd a fürdőhöz ment. Az ajtajából még vissza nézett.
-Mindjárt jövök.-mosolygott. Rá sem ismerek mostanában, mindig mosolyog *na jó néha ideges*, nyitott és még sorolhatnám. Én is magamra kapkodtam a ruháimat és elpakoltam. Alex még mindig mosolyogva lépett ki a fürdőből, amire elnevettem magamat.
-Mi ez a nagy mosolygás hercegnő?-nevettem.
-Baj?-biggyesztette le az ajkait.
-Dehogyis.-mondtam, majd megfogtam a derekát, amire ő lábujjhegyre állt és a kezeit a nyakam köré fonta.
-Akkor jó.-mondta és a szája fülig ért. Kezdtem félni, hogy be van drogozva. Közel hajoltam hozzá és végig mértem. Nem, nincs be drogozva. Beletúrt a hajamba és szenvedélyesen megcsókolt, majd leugrált a lépcsőn. Utána mentem és mellé ültem a kanapéra. Magába dúdolt valami számot és a lábával ütemre dobolt.
-Nyugodj már le.-nevettem.
-Jó.-sóhajtott. Kihúzta magát és úgy ült tovább, de láttam, hogy elfogja magát röhögni. Az állításom be következett.
**
A kanapén feküdtünk egymás-hegyén hátán és vártunk Nathanre. Ahogy ezt kimondtam magamban az említett fiú és Peter(!) lépett be az ajtón.
-Mit akarsz itt?-nézett rá Alex szúrósan Peterre.
-Téged cica.-mosolygott gúnyosan.
-Azt már nem.-vágtuk rá egyszerre Alex-el.
-Kérlek most távozz.-mondta neki félvállról.
-Nem megyek.-rázta mosolyogva a fejét.
-Tudod mit? Gyere Lou kísérj fel valamiért.-sóhajtott és a kezemnél fogva felrángatott. A szobájába mentünk és leültetett az ágyra, majd az egyik fiókjában kutatni kezdett. Percek múlva néhány zacskó fehér pirulát és 2 doboz cigarettát húzott elő. Kérdőn ránéztem mire ő csak megrázta a fejét és lefutott.-tessék nekem erre már nincs szükségem, ég veled.-nyomta a kezébe a cuccokat Alex.
-Majd legközelebb cica, ha egyedül leszel.-kacsintott rá.
-Nem vagyok a cicád.-morgott.
-Azt hiszem nincs több dolgod itt.-löktem ki az ajtón.
Boldogok Louék:D de aztán jövök, majd én muhahaha. xddd Nem tudom milyen lett, mert tegnap este 10 körül írtam telefonomról a kocsiba, mikor jöttük haza Pápáról:D olvassátok, komizzatok, szavazzatok ^^♥
*Alex*
-Amúgy tudjátok Tomék hol vannak?-kérdeztem mosolyogva. Annyira jó volt a testvéremet -igen a testvéremet*büszke fej*- és Lout ilyen boldognak látni.
-Hát izé, ha hazajön a tesód elmondja.- komorult el az arca Nathannek. Rá hagytam a dolgot és a kanapéra ültem. Percek múlva a Tomék léptek be az ajtón. "Apa" kezében egy nagy sporttáska és egy laptoptáska volt. Kérdőn ránéztem, amit valószínűleg észre vett, mert lerakta a táskákat és mellénk ült.
-Az a helyzet, hogy nekem egy ideig el kéne mennem Ausztráliába(?) Tomnak pedig üzleti útra és addig itt lenne Nathan, ha nem lenne nagy gond, mert nem tudom, hogy mondta-e, de az anyja évekkel ezelőtt meghalt.-mondta.
-Szuper.-mondtuk egyszerre lelkesen Louval, amire Nathan elmosolyodott.-És mikor indultok?-kérdeztem.
-Néhány óra múlva.-jelentette ki a tesóm.-lehetőleg ne gyújtsátok fel a házat, nem akarok arra hazajönni, hogy a konyhát leégettétek, így tettem pénzt a konyha asztalra, rendeljetek kaját, nincs buli a házba, idegeneket nem engedünk be, nem akarok kereszt apa lenni.-itt jelentőség teljesen Loura nézett.-ne egyetek sok cukros ételt, korán feküdjetek le.-sorolta a gyerekes szabályait.
-Jó tudjuk.-forgattam a szemeimet.-de menjetek pakolni inkább.
-Nekem kint vannak a cuccaim a kocsiba.-rántott vállat "apa".
-Én megyek pakolni.-motyogta a tesóm. Mikor eltűnt beállt a kínos csend. Tommo összekulcsolta az ujjainkat, majd egy puszit nyomott az arcomra. Előre hajoltam és bekapcsoltam a tv-t. Végig nyomkodtam szokásom szerint az összes csatornát, de mivel nem találtam semmi értelmeset egy "hírtv"-n álltam meg. Mikor megláttam a bizonyos képet, ami rólunk készült a hídnál, elszállt a jó kedvem.
-Lou neked annyi.-nyeltem nagyot.-engem megölnek a suliba, kaputt, vagy mit szokás ilyenkor mondani.-morogtam és gyorsan kikapcsoltam a készüléket.
-Nem lesz semmi baj, már bejelentettem, hogy szakítottunk Eleanorral.-jelentette ki.
-Majd meglátjuk mit hoznak ki belőle.-húztam a számat.
**
-Öö izé, apu, bocs a tegnapiért csak érted, fura meg minden.-vakargattam a tarkómat.
-Megértem.-mosolygott.-na de mennünk kell sziasztok.-köszönt el. Tom még nyomott egy puszit az arcomra és kisietett a kocsihoz, apuval az oldalán. Még integettünk nekik aztán bementünk.
-Louis ma nem akarsz itt maradni? Este legalább szórakozhatnátok, Nathannel, és az egész alsószint a tiétek, nekem meg legalább lesz egy nyugodt estém.-kérdeztem.
-Mért eddig nem volt tőlem nyugtod?-biggyesztette le Boo az ajkait.
-De, csak.. érted, izé.-pirultam el.
-Nem akarom hallani a részleteket.-rázta a fejét Nathan.
-Nincs semmilyen részlet, amúgy, ha óvszert keresnétek a vendégszobába van valamelyik éjjeli szekrény fiójba.-kuncogtam.
-Hogy tudja.-mondta nevetve "békaarc", ó így fogom a továbbiakban nevezni.
-Jó éjt gyerekek.-mondtam és a testvérem és Louis arcára nyomtam egy puszit, de Tommo visszahúzott.
-Én ennél többet szeretnék.
-Jó.-forgattam a szemeimet, majd lábujjhegyre álltam és megcsókoltam.-jóéjt Boo Bear.-suttogtam a fülébe. Felballagtam a szobámba és elterültem az ágyon. A hasam iszonyatosan fájt. Nem ettem össze semmit, nem vagyok terhes, nincs hányingerem, nem vagyok éhes. Ó, piros betűs nap./remélem értitek mire gondolok xd/ Ordítottam magamban, mint egy idióta. Hangosan elnevettem magamat és a fürdőszobába mentem. Ilyenkor mindig rohadtul fájt a hasam, mint majdnem mindegyik lánynak, bár Jade szerencsére a hasfájást mindig megúszta*pff, mázlista* gyógyszert sose szedtem, max. fejfájásra, hogy tudjak figyelni. Na de mindegy kibírjuk.
**
Este csak az ágyamba forgolódtam, miközben a laptopomat püföltem. Mivel nem találtam semmi érdekeset kikapcsoltam és helyette a telefonomat nyomkodtam. Ott se találtam semmi érdekeset, így kikapcsoltam. Forgolódtam tovább és a kényelmes alvási helyzetet kerestem. Felültem, a lábaimat magam alá húztam és a hasamat megfogtam, majd a a térdemre hajtottam a fejemet. Kényelmetlen. Próbáltam bukfencezni, az ágyon hemperegtem, a kezeimet és a lábaimat felemeltem, végül a hasam alá egy meleg párnát raktam és úgy aludtam el.Teljesen sötétbe arra keltem fel, hogy a földön fekszek. Túlságosan is fáradt voltam, hogy vissza feküdjek, így csak felemeltem a karomat és magamra húztam a takarót és visszaaludtam. Álmomban egy virágos réten sétálgattam, jobb oldalamon kecskével, balon lámával. (?) Éppen meg akartam állni, mikor a kecske felsikított(?! Egyre jobb xddd) de itt felébredtem. Elröhögtem magamat és kinyitottam a szememet. Ilyen idióta álmot. Körbenéztem a szobába. A szobában már világos volt, a takaróm lerúgva magamról, én meg a földön fetrengek. Fogtam magamat és felálltam, de azonnal vissza is estem. A takarót gyorsan magamra húztam és vártam. Lehunytam a szemeimet és vártam, hogy valaki erre tévedjen. Éppen át akartam fordulni az oldalamra, mikor iszonyatos fájdalom nyílalt a hasamba. Nem tudom mennyi idő telhetett el, de egyszer csak nyitódott az ajtó. Kómás fejjel felnéztem, ahol Louist pillantottam meg.-Mit keresel a földön?-kérdezte felhúzott szemöldökkel, de az arca szélén ott bujkált a vigyor.
-Ne kérdezz semmit, csak rakj fel az ágyra, kérlek.-nyöszörögtem a fájdalomtól. Ő bólintott és tette amit kértem, egy hang nélkül. Rendesen betakart, hogy sehol se tudjon még véletlenül se bejönni a hideg.
-Tessék hercegnő.-mosolygott és egy puszit nyomott az arcomra, majd megsimogatta a hasamat. Valószínűleg leesett neki a dolog. Egy csókot leheltem az ajkára, majd eltűnt. Percek múlva egy tálcával a kezében jött vissza. Lerakta mellém és megint eltűnt, helyette Nathan jött be.
-Alex.-visított. Komolyan tiszta Lou.-elmegyek körülnézni a városba, megnézem az ideiglenes iskolát, meg érted.-mosolygott.
-Persze, menj csak. Jó szórakozást.-erőltettem mosolyt az arcomra, majd pillanatok alatt el is tűnt a fiú. Elkezdtem enni és vártam a csodára, hátha jobb lesz. Mivel még mindig fáradt voltam visszaaludtam.
*Louis*
Láttam Alex milyen rosszul van, így gondoltam letöltöm a ledvenc filmjeit és hozok neki csokit. Hazamentem a laptopomért és beállítottam a töltést, majd át öltöztem és a boltba mentem. Körülnéztem és mindegyik csoki fajtából vettem egyet. Az eladó elég furcsán nézett rám, de ebben a pillanatban nem érdekelt. Miután fizettem visszamentem és rápillantottam a laptopomra. Szerencsére mindegyik filmet letöltötte, így fogtam a cuccokat és elindultam Alexékhez.
**
Órák múlva kelt fel álmos arccal és kérdőn rám pillantott.-Te csak pihenj, ne erőlködj.-simogattam meg az arcát. Felálltam és az édességet, majd a laptomat magamhoz vettem és vissza támolyogtam az ágyhoz. A kedvencét a kezébe adtam, és elindítottam az első filmet. Mosolyogva etettük egymást, de mikor elfogyott az első tábla csoki, vissza dőltünk az ágyba és a filmet néztük. Benyúltam a pólója alá *semmi perverzség xd* és a hasát kezdtem simogatni. Éreztem ahogy össze rezzen az érintésemre, de utána csak hálásan rám mosolyog és a mellkasomra dől.
-Köszönöm, hogy ennyire vigyázol rám.-motyogta a mellkasomba, amire elmosolyodtam-nem gondoltam volna, hogy van komoly oldalad is.-nevetett. Felült törökülésbe és mosolygott tovább. Szemeimmel az arcát fixíroztam. Tökéletes; ez az egyetlen szó rá. Az ágy szélére csúszott és a mellette lévő szekrény fiúkjából egy pólót és egy gatyát vett elő, majd a fürdőhöz ment. Az ajtajából még vissza nézett.
-Mindjárt jövök.-mosolygott. Rá sem ismerek mostanában, mindig mosolyog *na jó néha ideges*, nyitott és még sorolhatnám. Én is magamra kapkodtam a ruháimat és elpakoltam. Alex még mindig mosolyogva lépett ki a fürdőből, amire elnevettem magamat.
-Mi ez a nagy mosolygás hercegnő?-nevettem.
-Baj?-biggyesztette le az ajkait.
-Dehogyis.-mondtam, majd megfogtam a derekát, amire ő lábujjhegyre állt és a kezeit a nyakam köré fonta.
-Akkor jó.-mondta és a szája fülig ért. Kezdtem félni, hogy be van drogozva. Közel hajoltam hozzá és végig mértem. Nem, nincs be drogozva. Beletúrt a hajamba és szenvedélyesen megcsókolt, majd leugrált a lépcsőn. Utána mentem és mellé ültem a kanapéra. Magába dúdolt valami számot és a lábával ütemre dobolt.
-Nyugodj már le.-nevettem.
-Jó.-sóhajtott. Kihúzta magát és úgy ült tovább, de láttam, hogy elfogja magát röhögni. Az állításom be következett.
**
A kanapén feküdtünk egymás-hegyén hátán és vártunk Nathanre. Ahogy ezt kimondtam magamban az említett fiú és Peter(!) lépett be az ajtón.
-Mit akarsz itt?-nézett rá Alex szúrósan Peterre.
-Téged cica.-mosolygott gúnyosan.
-Azt már nem.-vágtuk rá egyszerre Alex-el.
-Kérlek most távozz.-mondta neki félvállról.
-Nem megyek.-rázta mosolyogva a fejét.
-Tudod mit? Gyere Lou kísérj fel valamiért.-sóhajtott és a kezemnél fogva felrángatott. A szobájába mentünk és leültetett az ágyra, majd az egyik fiókjában kutatni kezdett. Percek múlva néhány zacskó fehér pirulát és 2 doboz cigarettát húzott elő. Kérdőn ránéztem mire ő csak megrázta a fejét és lefutott.-tessék nekem erre már nincs szükségem, ég veled.-nyomta a kezébe a cuccokat Alex.-Majd legközelebb cica, ha egyedül leszel.-kacsintott rá.
-Nem vagyok a cicád.-morgott.
-Azt hiszem nincs több dolgod itt.-löktem ki az ajtón.
Boldogok Louék:D de aztán jövök, majd én muhahaha. xddd Nem tudom milyen lett, mert tegnap este 10 körül írtam telefonomról a kocsiba, mikor jöttük haza Pápáról:D olvassátok, komizzatok, szavazzatok ^^♥
2012. november 1., csütörtök
17. rész
*Alex*
-Valami hiányzik.-visított megint Lou, amire csak a szemeimet forgattam-lemegyek csinálok forró csokit.-mondta és azzal el is tűnt. Percek múlva 2 bögrével tért vissza a kezében. Az egyiket a kezembe adta és lehuppant mellém.
-Na minden meg van már?-nevettem el magamat.
-Nem még valami hiányzik.-nézett körbe, majd a tekintete rajtam állapodott meg. Felemelte a mellettem elhelyezkedő kezét, ezzel jelezve, hogy bújjak hozzá. Megforgattam a szemeimet és közelebb ültem hozzá. A fejemet a vállára döntöttem, míg a mellettem ülő fiú bekapcsolta a laptopján az egyik mesét és a takarót ránk húzta. Az ujjaimra ráhúztam a pulcsi alját és úgy ittam tovább a kezemben elhelyezkedő forró italt.
-Így már megfelel?-Tökéletes.-mosolygott mint egy kis gyerek. Még jobban hozzá bújtam és csak élveztem a vele töltött időt. Ahányszor elnevette magát, mindig mosolyogva figyeltem.
**
Már több órája néztük a meséket egymás után és zabáltuk fel az összes édességet. Tele voltunk és untuk már a meséket is így kikapcsoltuk a laptopot és bedobtuk Niall szobájába a maradékokat. Nevetve mentünk vissza a szobába. Ledőltünk az ágyba és egymás felé fordulva néztük egymást. Végül 10 perc múlva elnevettem magamat. Ő még mindig mosolyogva feküdt, ami nekem nagyon nem tetszett. Felültem és csikizni kezdtem, amire persze már felnevetett. Olyan volt, mint egy kisfiú. Átvetettem a lábamat a csípőjén és úgy csikiztem tovább, majd egy idő után fordított a helyzetünkön. Hiába a történtek amik történtek Louis mellett nem lehet szomorúnak lenni. Ahogy elkezdett csikízni felsikítottam és inkább olyan visítás-röhögés féle hangokat adtam ki(jól meg aszontam xddd) Percekkel később ajtónyitódásra hagytuk abba a nevetést.
-Halkabban kanos nép.-lépett be Hazza.
-Perverz vagy.-mondtuk Louval egy emberként, mire összenéztünk és felnevettünk. Megrázta a fejét és kiment. Boo Bear vissza feküdt a helyére és összekulcsolta az ujjainkat. Mosolyogva néztük egymást. Nem kell beszélnünk, hogy megértsük egymást hiszen szavak nélkül is megy.
-Boo Bear.-túrtam a hajába.
-Igen?
-Semmi csak jött.-nevettem. Közelebb csúsztam hozzá és a fejemet a mellkasának döntöttem, majd az ujjammal kis köröket kezdtem leírni a mellkasán.
**
Reggel miután felkelt még ott maradtam a fiúkkal, de délbe hazaindultam. Mivel nem volt otthon Tom elkezdtem muffint csinálni. Ez az egyetlen étel amit eltudok készíteni úgy, hogy ne égessem fel a házat.
Miután végeztem a muffinommal leültem enni. Mikor végeztem felmentem a hangszigetelt szobába, majd leültem a zongorámhoz és játszani kezdtem.
Este körül Tom egy öreg férfival és egy kb. 16 éves fiúval állítottak be. Nem foglalkoztam velük, csak ültem tovább a konyhapulton és nyomkodtam a telefonomat.
-Alex!-ordított a nappaliból a tesóm.
-Megyek.-mondtam és a nappaliba mentem, persze megkínáltam mindenkit a sütiből.
-Alex, ő itt az apád és a féltestvéred.-jelentette ki szűkszavúan Tom.
-Lehetetlen, apám meghalt.-húztam fel a szemöldökömet.
-Nem, csak azt mondtuk.
-Ez igaz?-kérdeztem meglepődve. "Apám" heves bólogatásba kezdett.-Na szép kis család vagytok. Bár ezt nem mondanám annak.
-Bo..-kezdte az apám és simogatni kezdte a kezemet, de lelöktem és a szavába vágtam.
-Ma se alszok itt.-mondtam és becsomagoltam a sütiket hiper gyorsasággal.-csá.-mondtam és kiléptem az ajtón, majd jól bevágtam az ajtót. Az út felénél lépéseket hallottam a hátam mögül. Megfordultam vörös arccal és közel álltam a fekete alakhoz, vagy mondjam inkább Peternek?
-Szia Peter.-itt felpofoztam egy kézzel annyira, hogy hátra esett.-Viszlát Peter.-mondtam és tovább sétáltam a fiúkhoz. Mikor odaértem csöngetés nélkül benyitottam. Eleanort és Louist találtam magammal szembe. Éppen El ordított Louval. Amint meglátott dühös arccal közeledett felém. Mikor néhány centire volt tőlem, arrébb álltam és kitettem elé a lábamat és ő a földre zuhant.
-Bocs véletlen volt, de nézd itt egy süti, viszlát.-leültem mellé és a feje mellé raktam egyet, majd felbaktattam Niallhoz.
-Niall kapsz egy sütiiiit.-visítottam és nevettem egyszerre. Nem volt jó kedvem, de eszembe jutott az elöbbi esése Elnek. Niall azonnal felugrott és össze vissza kezdte puszilgatni az arcomat, majd levett egyet és felzabálta.-egyáltalán tudod milyen színű volt?
-Nem.-simogatta az állát. Mindent elmeséltem neki a mai napról, majd mikor nem hallottunk kiabálást lementünk ahol az egyedül ülő Lout találtuk. Egymagában mosolygott a kanapén.
-Nézd Lou én csináltam.-mondtam és az orra alá dugtam a muffint. Elkezdte enni, majd még mindig a hülye vigyorral az arcán rám nézett.
-Finom, de én valamit jobban szeretek.-mondta mosollyal az arcán és közelebb hajolt.
-Ne itt elöttem.-fintorgott Nialler. Sóhajtottam és felmentem a többi fiúhoz is, hogy megkínáljam őket. Mikor körbementem visszaültem Niallékhoz és Lounak is elmeséltem mindent.
-Akkor ma is itt alszol?-nézett rám Louis csillogó szemekkel.
-Ha szeretnéd.-mosolyogtam rá.
-Nagyon.
**
Épp Lou szobájában beszélgettünk mikor megszólalt a telefonom. Tom volt az.
-Mit akarsz?-szóltam flegmán a telefonba.
-Gyere haza, most!-mondta a telefonba idegesen.
-Várj átgondolom.-itt hatás szünetet tartottam-Nem.-mondtam idegesen és lecsaptam a telefont. A telefonom idegesen csörögni kezdett. Leszedtem a hátulját és kivettem az akumlátort, majd az éjjeli szekrényre raktam.
-Ne legyél ideges, majd biztos megbeszélitek.-borzolta össze a hajamat mosolyogva.
-Persze.-fontam össze a kezemet a mellkasom alatt.-elmegyek zuhanyozni.-sóhajtottam.
-Mehetek veled?-nézett rám kiskutya szemekkel.
-Persze.-mosolyogtam ártatlanul, amire elmosolyodott ő is.-Álmodban.
Beugráltam a fürdőbe és magamra zártam az ajtót. Lassan levetkőztem és beálltam a zuhanyzó kabinba.
A homlokomra csaptam és egy törölközőt magamra csavartam. Hogy lehetek ilyen hülye? Egy szál törölközőben visszasétáltam Lou szobájába és megböktem a vállát mivel éppen a telefonját nyomkodta ágyon fekve.
-Őő izéé.-motyogtam elpirulva, és meglepődve vettem észre, hogy ő is elpirult.-Tudnál adni valami ruhát?-túrtam bele a hajamba zavaromban.
-Persze.-nézett végig rajtam még mindig elpirulva. Az egyik szekrény fiókból kihúzott egy hosszabb karácsonyi mintás féle pulcsit és egy boxert. A kezembe adta és még mindig piros arccal visszamentem a fürdőbe. Gyorsan magamra kapkodtam a ruhákat és visszamentem Louishoz.-Kész vagyok.-mondtam mosolyogva és ledobtam magamat az ágyra.
-Látom.-mondta még mindig elpirulva.-mindjárt jövök én is elmegyek fürdeni..
Bólintottam és visszaraktam a telefonomba az akumlátort, majd felmentem Twitterre és Facebookra. Mivel semmi értelmeset nem láttam, visszaraktam a helyére. Kb. 10 perc múlva Lou toppant be egy szál boxerbe. Na nee! Leült mellém és szorosan átölelt, még így is éreztem, pulóveren keresztül az izmos felsőtestét.
-Mit terveztél estére?
-Hát Boo Bear el kell, hogy keserítselek, de nem azt amit te.-nevettem.
-Nem gondoltam semmi perverzre, csak erre.-súgta a fülembe, majd az arcomhoz hajolt és szenvedélyesen csókolni kezdett. Percek múlva már arra eszméltem, hogy az ölében ülök vele szemben, de még mindig nem szakadtunk el egymástól.
-Jobb, ha ezt abbahagyjuk, mert nem bírok a kicsi Louval.-nevetett zavarában. A nyakához hajoltam és suttogni kezdtem.
-Értem, majd máskor folytatjuk Boo.-suttogtam a nyakába ezzel kínozva őt.
-Nem sokára itt lesz a 18. szülinapod, van egy kis meglepetésem számodra.-kacsintott rám.
-Már várom.-nevettem és még egyszer megcsókoltam, majd visszafeküdtem az ágyba. Mellém feküdt és magához húzott, majd beszélgetni kezdtünk.
**
Ma is délbe elmentem már a fiúktól és haza indultam. Mikor beértem a nappaliba csak izéé, a féltestvéremet találtam.
-Sziaa, őő izéé.-kezdtem zavartam.
-Nathan.-mondta mosolyogva a 15-16 éves fiú. Felállt és nyújtotta a kezét. Odanyúltam és megráztam. Hmm..nem is olyan ellenszenves.
-Alex.-mosolyogtam vissza barátságosan.-héé te gitározol?-csillant fel a szemem mikor megpillantottam a mellette elfektetett gitárt.
-Igen, játszak?
-Persze.-vágtam rá, kíváncsian. A gyerek eszméletlen jól gitározott.
-Hallottam te meg zongorázol. Eljátszol nekem valamit?
-Ha szeretnéd.-mondtam és felvezettem a hangszigetelt szobába. Eljátszottam neki a kedvenc számomat és a végén gitárral kezdte kísérni. Végül beszélgetni kezdtünk, és bocsánatot kértem tőle a tegnapiért, amit persze megértett. Percek alatt nyitottak lettünk egymással. Eszméletlen jó fej a srác. Mintha csak Louist láttam volna. Elmeséltem neki a hónap elmúlt eseményeit. Hihetetlen, hogy mennyire megbíztam benne néhány perc alatt. Még Tonyéknak sem szoktam elmondani mindent, ebben a világban már fél bízni az ember másokban.. Gondolom értitek. Viszont mikor Loura terelődött a szó azonnal megállított.-Várj Louis William Tomlinson Doncasterből?
-Azt ne mondd, hogy rajongó vagy.-nevette.
-Szomszédunk volt.-jelentette ki.
-Várj.
Gyorsan kimentem a telefonomért és áthívtam Tommo-t aki persze 5 percen belül ideért. Ahogy meghallotta a féltestvérem nevét elindult. Mikor csöngettek beengedtem és egy puszit nyomott az arcomra, majd Nathan felé ment és szorosan megölelgette.
-Hiányoztál békaarcú.-borzolta meg Boo Bear Nathan haját.
Komizzatok szavazzatok:)xx
2012. október 30., kedd
16. rész
*Alex*
-Úr Isten! Neked oda a hírneved, szakít veled Eleanor, engem megölnek a rajongóitok+ az iskolában is a többiek.-kapkodtam a levegőt és a kezemmel magamat legyezgettem idegesen. Szerencsére a fotósok elmentek már.
-Eleanorral tegnap elött szakítottunk, nem érdekel a hírnevem, nem engedem, hogy megöljenek, de nincs miért.-mosolygott és átölelt.
-Szakítottatok?-néztem rá bagoly szemekkel. Bólintott egyet és mosolygott tovább.-mért?
-Mert rájöttem, hogy mást szeretek.-mosolygott büszkén.
-És ki a szerencsés?
-Butaa.-borzolta össze a hajamat, majd egy puszit nyomott az arcomra.
-Héé, a temetésig még meg kéne maradnia.-motyogtam az orrom alatt. A mondat hallatán egyből elkomorult és bólintott.
***
Éppen otthon fürödtem mikor megszólalt a telefonom, ami az ágyamon volt. Nagyszerű. Amilyen gyorsan csak tudtam megmosakodtam és felvettem a ruháimat. Mivel tanultam a tegnapi esetből, magamra kaptam egy fekete kabátot. Láttam, hogy Niall hívott így azonnal visszahívtam.
-Tíz perc múlva a házatok elött találkozunk, ne késs.-hallottam meg a mosolygós hangját. Igen, ők is jönnek. A megbeszélt időpontban futottam le a lépcsőn. Gyorsan kifutottam a fekete kisbuszhoz és beugrottam közéjük. Az autóba síri csend honolt(milyen költői vagyok:'D).Én Lou mellett ültem aki mellett Hazza helyezkedett el. Niall és Zayn velem szemben ült, Liam pedig vezetett. A kezem magam mellett pihent, majd néhány perc múlva melegséget éreztem körülötte. Odakaptam a fejemet és láttam, hogy Lou a kezemet szorongatja, majd egy kicsit megszorítja és rám mosolyog. Magamra erőltettem egy mosolyt a fejemet a vállára döntöttem.
Percek múlva a virágosnál álltunk. Miután megvettünk mindent visszaültünk a kocsiba és a temető felé hajtottunk. Már mindenki bent gyülekezett az ravatalozónál egy kis méretű koporsó elött. A koszorúkat a koporsó mellé helyeztük is vártunk. Mikor végre mindenki megérkezett elkezdte a pap a szövegét. Persze mi a fiúkkal már kiterveltünk úgymond valamit amiről csak Peyton anyukája tudott. Mikor végzett a pap a beszéddel kisétáltunk mind a hatan és énekelni kezdtük Beyoncé-I Was Here című számát. (Először hallgassátok meg és olvassátok hozzá a magyar szöveget és
utána indítsátok be újra, majd úgy olvassátok tovább a bejegyzést-a szerk. megjegyzése.) Sokan még velünk együtt énekeltek, de nekem a szám közepénél nem ment tovább. Elsírtam magamat és mosolyogva néztem a körülöttünk álló tömeget. Hihetetlen mennyi ember szerette. Lehettünk több százan is. A fejemben visszajátszódott az együtt eltöltött sok idő, a nevetések, vagy mikor együtt néztük a meséket. Niall és Zayn között álltam elgondolkozva, mikor éreztem, hogy valaki megszorítja a kezemet. Hálás tekintettel Zaynre mosolyogtam és próbáltam velük énekelni. Mikor befejeztük elkísértük "utolsó útjára" Peytont. A kereszten ott állt a neve, születési ideje és a halálának a dátuma. Miután belerakták a koporsót a sírba és betemették mindenki odament. Direkt hátul maradtam, hogy több időt tölthessek ott. Ahogy eloszlott a tömeg odamentem és a sír mellé kuporodtam. Hátranéztem és megpillantottam az 5 ködben álló fiút. Eszembe jutott a szüleim temetése is amitől összerezzentem. Megráztam a fejemet és egy vörös rózsát a sírra helyeztem. Kegyetlen az élet. Még egy ideig gondolkoztam majd felálltam és visszasétáltam a fiúkhoz. Még egyszer visszanéztem a sírhoz ahol megpillantottam Peytont. Nem tudtam mire vélni, de egyszer csak magától lendült a kezem és integettem neki. Visszaintegetett mosolyogva, majd eltűnt.
-Ti is láttátok?-motyogott az orra alatt Haz.
-Mind láttuk.-mondta döbbenten Liam.
-Azt hittem én vagyok a hülye.-rázta a fejét Niall.
-Az vagy.-nevettem, mire ő bedurcázott. Megráztam a fejemet és egy puszit nyomtam az arcára.-Én azt hiszem gyalogolok.
-Veled megyek, ha nem zavarok.-mosolygott rám Lou. Bólintottam és elindultunk kifelé. Az út csendesen telt, végül Louis törte meg a csendet.-Nem akarsz ma nálunk aludni?-mosolygott rám mire én felhúztam a szemöldökömet.-ne gondolj rosszra.-nevetett.
-Talán.-húztam az agyát.
-Mivel vegyelek rá, hogy ott maradj?-kérdezte perverz vigyorral.
-Remélem van kulcs a szobákhoz.-itt még jobban elmosolyodott.-és megint rosszra gondoltál-nevettem.-azért kell a kulcs, hátha este pedofilosat akarsz játszani.-nevettem tovább mire ő is felröhögött.
-Akkor éjjel a kanapén alszok, mivel nincs vendégszoba.
-Majd alszok én a kanapén.-nevettem.
-A kanapén Harry alszik.-nevetett.-kizárta magát a szobájából. Kénytelen leszel velem aludni.
-Te ezt előre kitervelted ugye?-húztam nevetve fel a szemöldökömet, mire ő vadul bólogatni kezdett.
**
Éppen a holnapi ruháimat pakoltam össze, meg a pizsamámat pakoltam össze mikor Lou felröhögött.
-Emlékszem mikor ebben a pólódban táncoltál Gangnam Stylet.-itt már fuldoklott a röhögéstől.
-Nem vicces Tomlinson.-próbáltam vissza tartani a nevetést, de nem nagyon ment így már én is a földön fetrengtem. 5 perc múlva sikerült abbahagynom és felültem, majd folytattam a pakolást. A fürdőszobában még gyorsan átöltöztem és már mentünk is. A fiúkhoz érve egyből letámadtak minket, hogy felelsz vagy merszezzünk. Elötte még gyorsan küldtem a bátyámnak egy sms-t, hogy holnap megyek haza, jó helyen vagyok. Ledobtam a cuccaimat és a szőnyegen ülő fiúkhoz csatlakoztam.
-Ki kezdi?-kérdezte Zayn,
-Én.-mondtam és gyorsan pörgettem. Liamon állt meg az üveg szája.-Felelsz vagy mersz?
-Merek.-válaszolta bátor mosollyal.
-Menj ki az utcára és vallj szerelmet az oszlopnak, de ezt mi levideózzuk és feltesszük Twitterre..-mondtam ördögi vigyorral az arcomon. Ő szótlanul felállt és kiment, majd az egyik oszlop elé állt.
-Drága szerelmem, tudom régóta nem találkoztunk, de turnén voltunk. Nem mertem elmondani, de iszonyatosan szeretlek.-mondta már félig meddig röhögve az oszlopnak, majd Niall odament az oszlophoz és "lesmárolta".-Hé ő az én csajom-rivallt rá Liam. Zayn feltette Twitterre és röhögve visszamentünk. Liam pörgetett és az üveg szája pont nálam állt meg. Az arcán egyből láttam, hogy valami nagyon gonoszat fog kitalálni. Na azt már nem Liam, nem fogsz velem kicseszni.
-Szeretnénk látni egy csókot.-mosolygott gonoszan.-a vak is látja, hogy oda vagytok egymásért Louval.-mondta. Odamentem Liamhez és az arcommal közel hajoltam hozzá. Mélyen a szemébe néztem és beszélni kezdtem.
-Felejtsd el.-mondtam és a szavak végén mindig beleböktem az ujjamat a vállába. Győzedelmes arccal visszaültem a helyemre és vártam.
-Akkor zálogot kell adnod. Kérjük az egyik ruhadarabodat.-nevetett Zayn.
-Álmodj királylány.-kacsintottam rá.
-Választhatod a csókot is.
-Tudod mit? Legyen neked gyereknap.-morogtam és a felsőmet lekaptam magamról, majd Zayn kezébe dobtam.-megfelel?
-Tökéletesen.-mért végig.
**
Éppen fürödtem, mikor valaki kopogott. Kimásztam a zuhany alól és magamra csavartam a törölközőmet, majd az ajtóhoz vánszorogtam.
-Hívott Jade.-mondta Niall és a kezembe adta a telefonomat. Becsuktam az ajtót és a barátnőm számát tárcsáztam, miközben öltöztem. Egy fekete rövid gatyát és egy Jack Daniel's pulcsit vettem magamra. Mikor Jade felvette a telefont elmeséltem neki mindent, mire ő kinyilvánította a részvétét már a héten legalább ezredjére aztán elköszönt és letette. Mikor visszamentem a szobába Lout már az ágyon találtam mindenféle édességgel körbevéve.
Kérdőn ránéztem mire ő megpaskolta az ágyat, jelezve, hogy üljek oda. Leültem mellé és vártam a magyarázatot.
-Mese estét tartunk.-visított, mint egy 5 éves gyerek.
-Ó én azt hittem ma este mást csinálunk.-húztam végig az ujjamat a mellkasán.
-Nekem az is megfelel.-mosolygott perverzen.
-Álmodozz.-böktem meg a mutatóujjammal az orrát.
-Szoktam.-gondolkozott el magában.-de ne gondolj perverz dolgokra.-nevetett.
-Nem gondoltam.-nevettem most már én is.
Na itt egy rövidebb rész, szavazzatok oldalt is, meg a bejegyzés alatt is:D♥
-Úr Isten! Neked oda a hírneved, szakít veled Eleanor, engem megölnek a rajongóitok+ az iskolában is a többiek.-kapkodtam a levegőt és a kezemmel magamat legyezgettem idegesen. Szerencsére a fotósok elmentek már.
-Eleanorral tegnap elött szakítottunk, nem érdekel a hírnevem, nem engedem, hogy megöljenek, de nincs miért.-mosolygott és átölelt.
-Szakítottatok?-néztem rá bagoly szemekkel. Bólintott egyet és mosolygott tovább.-mért?
-Mert rájöttem, hogy mást szeretek.-mosolygott büszkén.
-És ki a szerencsés?
-Butaa.-borzolta össze a hajamat, majd egy puszit nyomott az arcomra.
-Héé, a temetésig még meg kéne maradnia.-motyogtam az orrom alatt. A mondat hallatán egyből elkomorult és bólintott.
***
Éppen otthon fürödtem mikor megszólalt a telefonom, ami az ágyamon volt. Nagyszerű. Amilyen gyorsan csak tudtam megmosakodtam és felvettem a ruháimat. Mivel tanultam a tegnapi esetből, magamra kaptam egy fekete kabátot. Láttam, hogy Niall hívott így azonnal visszahívtam.
-Tíz perc múlva a házatok elött találkozunk, ne késs.-hallottam meg a mosolygós hangját. Igen, ők is jönnek. A megbeszélt időpontban futottam le a lépcsőn. Gyorsan kifutottam a fekete kisbuszhoz és beugrottam közéjük. Az autóba síri csend honolt(milyen költői vagyok:'D).Én Lou mellett ültem aki mellett Hazza helyezkedett el. Niall és Zayn velem szemben ült, Liam pedig vezetett. A kezem magam mellett pihent, majd néhány perc múlva melegséget éreztem körülötte. Odakaptam a fejemet és láttam, hogy Lou a kezemet szorongatja, majd egy kicsit megszorítja és rám mosolyog. Magamra erőltettem egy mosolyt a fejemet a vállára döntöttem.
Percek múlva a virágosnál álltunk. Miután megvettünk mindent visszaültünk a kocsiba és a temető felé hajtottunk. Már mindenki bent gyülekezett az ravatalozónál egy kis méretű koporsó elött. A koszorúkat a koporsó mellé helyeztük is vártunk. Mikor végre mindenki megérkezett elkezdte a pap a szövegét. Persze mi a fiúkkal már kiterveltünk úgymond valamit amiről csak Peyton anyukája tudott. Mikor végzett a pap a beszéddel kisétáltunk mind a hatan és énekelni kezdtük Beyoncé-I Was Here című számát. (Először hallgassátok meg és olvassátok hozzá a magyar szöveget és
 |
| Azt kell mondanom "jól vagyok, köszönöm" legalább 37-szer ma, és az nem azt jelenti, hogy egyszer. |
utána indítsátok be újra, majd úgy olvassátok tovább a bejegyzést-a szerk. megjegyzése.) Sokan még velünk együtt énekeltek, de nekem a szám közepénél nem ment tovább. Elsírtam magamat és mosolyogva néztem a körülöttünk álló tömeget. Hihetetlen mennyi ember szerette. Lehettünk több százan is. A fejemben visszajátszódott az együtt eltöltött sok idő, a nevetések, vagy mikor együtt néztük a meséket. Niall és Zayn között álltam elgondolkozva, mikor éreztem, hogy valaki megszorítja a kezemet. Hálás tekintettel Zaynre mosolyogtam és próbáltam velük énekelni. Mikor befejeztük elkísértük "utolsó útjára" Peytont. A kereszten ott állt a neve, születési ideje és a halálának a dátuma. Miután belerakták a koporsót a sírba és betemették mindenki odament. Direkt hátul maradtam, hogy több időt tölthessek ott. Ahogy eloszlott a tömeg odamentem és a sír mellé kuporodtam. Hátranéztem és megpillantottam az 5 ködben álló fiút. Eszembe jutott a szüleim temetése is amitől összerezzentem. Megráztam a fejemet és egy vörös rózsát a sírra helyeztem. Kegyetlen az élet. Még egy ideig gondolkoztam majd felálltam és visszasétáltam a fiúkhoz. Még egyszer visszanéztem a sírhoz ahol megpillantottam Peytont. Nem tudtam mire vélni, de egyszer csak magától lendült a kezem és integettem neki. Visszaintegetett mosolyogva, majd eltűnt.
-Ti is láttátok?-motyogott az orra alatt Haz.
-Mind láttuk.-mondta döbbenten Liam.
-Azt hittem én vagyok a hülye.-rázta a fejét Niall.
-Az vagy.-nevettem, mire ő bedurcázott. Megráztam a fejemet és egy puszit nyomtam az arcára.-Én azt hiszem gyalogolok.
-Veled megyek, ha nem zavarok.-mosolygott rám Lou. Bólintottam és elindultunk kifelé. Az út csendesen telt, végül Louis törte meg a csendet.-Nem akarsz ma nálunk aludni?-mosolygott rám mire én felhúztam a szemöldökömet.-ne gondolj rosszra.-nevetett.
-Talán.-húztam az agyát.
-Mivel vegyelek rá, hogy ott maradj?-kérdezte perverz vigyorral.
-Remélem van kulcs a szobákhoz.-itt még jobban elmosolyodott.-és megint rosszra gondoltál-nevettem.-azért kell a kulcs, hátha este pedofilosat akarsz játszani.-nevettem tovább mire ő is felröhögött.
-Akkor éjjel a kanapén alszok, mivel nincs vendégszoba.
-Majd alszok én a kanapén.-nevettem.
-A kanapén Harry alszik.-nevetett.-kizárta magát a szobájából. Kénytelen leszel velem aludni.
-Te ezt előre kitervelted ugye?-húztam nevetve fel a szemöldökömet, mire ő vadul bólogatni kezdett.
**
Éppen a holnapi ruháimat pakoltam össze, meg a pizsamámat pakoltam össze mikor Lou felröhögött.
-Emlékszem mikor ebben a pólódban táncoltál Gangnam Stylet.-itt már fuldoklott a röhögéstől.
-Nem vicces Tomlinson.-próbáltam vissza tartani a nevetést, de nem nagyon ment így már én is a földön fetrengtem. 5 perc múlva sikerült abbahagynom és felültem, majd folytattam a pakolást. A fürdőszobában még gyorsan átöltöztem és már mentünk is. A fiúkhoz érve egyből letámadtak minket, hogy felelsz vagy merszezzünk. Elötte még gyorsan küldtem a bátyámnak egy sms-t, hogy holnap megyek haza, jó helyen vagyok. Ledobtam a cuccaimat és a szőnyegen ülő fiúkhoz csatlakoztam.
-Ki kezdi?-kérdezte Zayn,
-Én.-mondtam és gyorsan pörgettem. Liamon állt meg az üveg szája.-Felelsz vagy mersz?
-Merek.-válaszolta bátor mosollyal.
-Menj ki az utcára és vallj szerelmet az oszlopnak, de ezt mi levideózzuk és feltesszük Twitterre..-mondtam ördögi vigyorral az arcomon. Ő szótlanul felállt és kiment, majd az egyik oszlop elé állt.
-Drága szerelmem, tudom régóta nem találkoztunk, de turnén voltunk. Nem mertem elmondani, de iszonyatosan szeretlek.-mondta már félig meddig röhögve az oszlopnak, majd Niall odament az oszlophoz és "lesmárolta".-Hé ő az én csajom-rivallt rá Liam. Zayn feltette Twitterre és röhögve visszamentünk. Liam pörgetett és az üveg szája pont nálam állt meg. Az arcán egyből láttam, hogy valami nagyon gonoszat fog kitalálni. Na azt már nem Liam, nem fogsz velem kicseszni.
-Szeretnénk látni egy csókot.-mosolygott gonoszan.-a vak is látja, hogy oda vagytok egymásért Louval.-mondta. Odamentem Liamhez és az arcommal közel hajoltam hozzá. Mélyen a szemébe néztem és beszélni kezdtem.
-Felejtsd el.-mondtam és a szavak végén mindig beleböktem az ujjamat a vállába. Győzedelmes arccal visszaültem a helyemre és vártam.
-Akkor zálogot kell adnod. Kérjük az egyik ruhadarabodat.-nevetett Zayn.
-Álmodj királylány.-kacsintottam rá.
-Választhatod a csókot is.
-Tudod mit? Legyen neked gyereknap.-morogtam és a felsőmet lekaptam magamról, majd Zayn kezébe dobtam.-megfelel?
-Tökéletesen.-mért végig.
**
Éppen fürödtem, mikor valaki kopogott. Kimásztam a zuhany alól és magamra csavartam a törölközőmet, majd az ajtóhoz vánszorogtam.
-Hívott Jade.-mondta Niall és a kezembe adta a telefonomat. Becsuktam az ajtót és a barátnőm számát tárcsáztam, miközben öltöztem. Egy fekete rövid gatyát és egy Jack Daniel's pulcsit vettem magamra. Mikor Jade felvette a telefont elmeséltem neki mindent, mire ő kinyilvánította a részvétét már a héten legalább ezredjére aztán elköszönt és letette. Mikor visszamentem a szobába Lout már az ágyon találtam mindenféle édességgel körbevéve.
-Mese estét tartunk.-visított, mint egy 5 éves gyerek.
-Ó én azt hittem ma este mást csinálunk.-húztam végig az ujjamat a mellkasán.
-Nekem az is megfelel.-mosolygott perverzen.
-Álmodozz.-böktem meg a mutatóujjammal az orrát.
-Szoktam.-gondolkozott el magában.-de ne gondolj perverz dolgokra.-nevetett.
-Nem gondoltam.-nevettem most már én is.
Na itt egy rövidebb rész, szavazzatok oldalt is, meg a bejegyzés alatt is:D♥
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)