A kezdetek. 1.rész

ő itt Hope:
Egy 18 éves lány aki elvégezte a lovas szakképző iskolát. A testvérével és a családjával kiköltözik Londonba. Legnagyobb álma, hogy lovász lehessen és híres ember mivel jól tud táncolni. Az élete jól alakul: rátalál a szerelem és kap egy jó állást. Viszont az élet nem könnyű,ha egy SZTÁRRAL JÁRSZ.
( nevek: apa: Tom anya: Maura testvére: Ariana)


A nyarat még itt töltöm..nehéz belegondolni,hogy ez az utolsó nyaram itt..azért persze majd találkozok a lányokkal, de az más lesz.. De ha ez az álma az álmaim megvalósításának akkor nem fogok panaszkodni. Ezt a nyarat még ki akartam használni,hogy még egy hónapot a barátnőimmel lehessek. Viszont már az első héten meguntam..mindennap valami One Direction nevű bandáról magyaráztak. Képeket meg videókat mutattak azonnal megutáltam őket.


*nyár vége.*

Reggel a telefonom csörgésére keltem fel. Ránéztem az órámra. Reggel 8:17. Haley hívott.
-Igen ?! -szóltam bele idegesen.-
-Ma van az utolsó napod itt és este indultok.-szólt bele Haley a legjobb barátnőm.-
-Ezért képes voltál ilyen korán felhívni ?
-Szóval nem is örülsz nekem ? Vérig sértődtem .. -mondta és közben nevetett.-
-Nem csak tudod,hogy nem vagyok korán kelő ...
-Tudod ... aki korán kel aranyat lel -közölte nevetve.-
-Nem. Aki korán kel egész nap fáradt lesz. De ez esetben megyek megnézem hol az arany-viccelődtem.-
-Várj mielőtt elmész kincset keresni.. Itt vannak a többiek és gondoltuk,hogy tartunk még egy búcsú bulit..
-Haley tudod ugye,hogy még fogunk találkozni ?!-nevettem bele a telefonba.-
-Persze, hogy fogunk ez nem volt kérdés.
-Akkor örülök. Mire menjek és hova ?
-Gyere hozzánk délre..
-Oké akkor ott leszek szia.-köszöntem el és letettem a telefont..-
Miután letettem elkezdtem öltözni. Egy bajuszos pólót egy piros tornacipőt és egy rövid gatyát vettem fel, majd vékonyan kihúztam szemceruzával a szememet. Gyorsan lefutottam megetetni a macskámat mire ő hozzám dörgölőzött. Azonnal értettem mire gondol,éhes.
-Éhes vagy mi?-kérdeztem lágy hangon majd megsimogattam. ő egy nyávogással válaszolt.-
 Leemeltem a polcról a száraz tápot és a táljába töltöttem egy kicsit, majd a másik tálját feltöltöttem vízzel.  Még gyorsan elintéztem néhány dolgot. Ránéztem a telefonomra. 11:37. Felrohantam anyuékhoz és közöltem velük,hogy elmegyek majd este jövök és,hogy a bőröndjeim össze vannak pakolva.
Gyors lépésben elindultam,hogy még odaérjek. Út közben összefutottam An-nal aki szintén Haleyhez indult. Együtt mentünk tovább. Nemsokára odaértünk igaz néhány perc késéssel. Délután nagyon jól éreztük magunkat sokat buliztunk. Este hazaindultam, de a többiek is eljöttek velem,hogy eltudjanak búcsúzni tőlem.
-Hát akkor szia.-ölelt át Haley majd sorba a többiek.-
Mindenkitől elbúcsúztam, szinte mindenki sírt. 1 Óra múlva megérkeztünk a repülőtérre. Nem sokat kellett várnunk a repülőre. Egész úton zenét hallgattam. Mikor megérkeztünk lecuccoltunk amikor egy ismerős személybe ütköztem. Persze a macskámat én vittem és ahogy leesett a kezemből kiesett a dobozán a rács és elfutott. Azonnal utána rohantam ahogy a fiú is aki fellökött. 5 perc múlva sikerült elkapnunk vagyis elkapnia. Épp megakartam köszöni mikor ránéztem. Egy ismerős arc fogadott.
(MINDJÁRT JÖN A KÖVETKEZŐ RÉSZ)