2012. október 1., hétfő

23. rész.

*Hope szemszöge.*


Mikor beléptünk az ajtón Danit pillantottam meg Liam ölébe. Csak mosolyogtam, nem mondtam semmit. Felvittük a cuccainkat és leültünk az ágyra. Nagyon hiányzott már a zongorám. Mióta megtudtam, hogy elhoztuk azóta naponta játszok rajta. Átmentem a másik szobába és a zongora mellett sétáltam, végig húztam az ujjamat a billentyűkön. Leültem és játszani kezdtem. Nem sokkal késöbb 6 szempárt vettem észre az ajtóban. A fiúk és Danielle álltak és néztek.
-Ennyire rossz lenne?-nevettem
-Nem, gyönyörű.-mondta lassan Liam a szavakat. Csak bólintottam és oda sétáltam hozzájuk.
-És újra összejött a gerlepár?-néztem ördögi vigyorral Liamékra.
-Igen.-mondták egyszerre, majd egymásra mosolyogtak. Olyan aranyosak.
-Felelsz vagy merszezzünk.-csillant fel Niall szeme. Mindenki beleegyezett.
-Áthívhatom Perriet?-nézett ránk kérlelő szemekkel.
-Részemről persze.-mosolyogtam majd a többiek bólogatni kezdtek. Fél óra múlva Perrie is megérkezett.
Elkezdtünk játszani.

*Harry szemszöge.*


Louis pörgetett az üveggel ami rám mutatott. Lou gonosz mosollyal nézett rám, kezdtem félni.
-Felelsz vagy mersz?
-Merek.
-Hopenak baba péppel kell etetnie és neked a kisbabát kell játszanod, majd levideózzuk és felrakjuk Twitterre. Liam előhúzott Danielle táskájából egy üveg pépet.(?!) Fogalmam sincs mért tart magánál. Hope etetni kezdett és gügyögött. Szinte mindenki sírt már a röhögéstől. Néhány óra múlva kezdtük unni a játékot így abba hagytuk. Mindenki feküdt a földön, széken, kanapén, fotelban. Hope az egyik széken feküft keresztbe.
-Úristen.-itt mindenki oda nézett.- eltűnt a köldököm.-ordított és a hasát simogatta. Mindenkiből kitört a röhögés. Hope telefonja csörgött az emeleten ezért felment. A többiekkel lent unatkoztunk már 10 perce, de Hope még sehol. Felmentem a szobájába és láttam, hogy a telefonjával a kezében nevet. Hátulról átöleltem amitől kicsit összerezzent. Mikor letette a telefont le akart menni, de visszahúztam és az ágyra fektettem. Adtam egy puszit a szájára majd csikizni kezdett, amire felsikított.
-Halkabban gyerekek mi is itt vagyunk.-hallottam lentről Lou hangját. Hopeval nevettünk és lementünk a többiekhez. Még beszélgettünk egy kicsit aztán elmentek a többiek. Miután elmentek elvégeztük az esti teendőket és bedőltünk az ágyba. Néhány perc múlva már aludtunk.


*Másnap/Hope szemszöge.*


Reggel telefoncsörgésre ébredtem, Dani volt az.
-Jó reggelt álomszuszék.-ordított a telefonba amitől úgy megijedtem, hogy leestem az ágyról.
-Úr Isten tudod, hogy megijedtem?!.-nem válaszolt csak nevetett.-amúgy mizu?
-Ja csak szólni akartam, hogy délután lesz a háttértáncos válogatás.
-Tényleg el is felejtettem..Mire menjek?
-Délre. Na de menj készülődni.
Gyorsan lezuhanyoztam, felöltöztem meg a szokásos és szóltam Hazzanak, hogy keljen fel. Ő is elintézte a dolgait és együtt indultunk a stúdióba. Odamentem Danihoz és megbeszéltük a dolgokat. Néhány perc múlva megmutattak egy-két lépést és egy "csapatba" majd külön is eltáncoltatták velünk. Épp én jüttem volna mikor megakadt valamin a szemem. Caroline(nem tudom, hogy jól írtam a nevét xd) Hazzaval beszélgetett és mikor meglátta, hogy figyelem őket megölelte Hazzat és 2 puszit nyomott az arcára. Nem nagyon foglalkoztam vele mert láttam, hogy Harry lesokkolva állt, valószínűleg nem értette a helyzetet. Mikor mindenki végzett bejelentették, hogy kik fognak ezentúl az X-Faktorban háttértáncosokként táncolni. Legnagyobb meglepetésemre én is ott voltam. Gyorsan elújságoltam Harrynek és elindultunk haza. Mikor haza értünk lehuppantunk a kanapéra és csendben ültünk egymás mellett. Harry a telefonján nézegette a képeket. Gyorsan kikaptam a kezéből és én is végig "pörgettem" őket. A fele tele volt róla és Caroline-ról készült képekkel. Nem foglalkoztam vele. Az üzeneteit néztem. Szinte csak Caroline-től kapott üzenetek voltak benne.
-Sajnálom, hogy nem vagyok neked elég jó.-fordultam Hazza felé könnyes szemekkel, majd a kezébe nyomtam a telefont és a konyha felé mentem, de Harry megfogta a kezemet és vissza húzott.
-Miről beszélsz?-simogatta meg az arcomat. Kikaptam a telefont a kezéből és az üzeneteket mutattam neki.-Elfelejtettem kitörölni.
-Ahha, 2 éve nem törölted ki, tudod én az exeim üzeneteit nem szoktam tartogatni. Kérlek hagyj békén.



* Harry szemszöge.*


Miután kimondta ezeket a szavakat a szívem szakadt meg. Igaza volt. Jobbnak láttam, ha egy ideig hagyom, had gondolja át a dolgokat. Louis mindennap ment hozzá. Hetekig nem beszéltünk. Lou mesélte, hogy Hope tönkretette magát. Sápadt, a haja ki van fakulva, nem eszik, rászokott a cigire, minden este bulizik és eléggé beszokott rúgni. Csak teltek a napok, de ahányszor bekopogtam Hopehoz mindig elküldött vagy nem nyitott ajtót. Egyik nap Louis sápadt arccal jött haza.
-Louis mi történt?Baj van?-futottam Louhoz szinte már sírva.
-Menj el Hopehoz most azonnal, ha nem enged be mássz be az ablakon vagy nem tudom, szüksége van rád.- suttogta Lou majd megölelt. Amilyen gyorsan csak tudtam beszálltam a kocsiba és Hopeékhoz vettem az irányt. Kopogtam, de nem nyitott ajtót. Akkor jutott eszembe, hogy a stúdióba van.


*Hope szemszöge.*


Épp harmadszorra próbáltuk a táncot mikor Harry toppant be. Nem foglalkoztam vele. Hosszú ujjú pulcsikat/pólókat viseltem a kezem miatt. Féltem, hogy bárki is meglátja a vágásokat. Éppen emeltem volna fel a kezemet mikor lecsúszott a pólóm ujja. Gyorsan visszahúztam és körbenéztem, hogy senki sem látja-e. Szerencsére senki sem vette észre. Mikor végeztünk épp inni mentem a táskámhoz mikor egy ismerős hangot hallottam.
-Én láttam.-hallottam Harry hangját. Ránéztem. Láttam rajta, hogy már majdnem sírt.
-Mit?-játszottam a hülyét.
-Ezt.-mondta és megragadta a kezemet, majd felhúzta a póló ujját.
-Áúú.-szisszentem fel.
-Hope mért csinálod ezt?Nem érdemled meg! Ne tedd ezt soha többet.-sírt Hazza.
Nem válaszoltam rá, csak szorosan megöleltem. Rá nem lehet haragudni. Nem hagyta abba a sírást ezért a zsebemből egy zsepit húztam elő és letörölgettem az arcáról a könnyeket és egy puszit adtam rá. Még mindig könnyes szemekkel elmosolyodott és a hajamba túrt. Az arca egyre közelebb volt, míg végül az ajkunk nem ért össze.



Oké tudom nem annyira romantikus, de a felénél kaptam észbe, hogy a mainak romantikusnak kéne lennie. xd Mivel már nagy része meg volt írva nem volt szívem kitörölni.. Most lehet egy ideig nem leszek, de majd pótolom megígérem! Legyetek jók.xx:)

2 megjegyzés: