5.rész

Komizzatok, szavazzatok.:DD

*Alex*


"Louis nyelt egyet majd mélyen a szemeimbe nézett"
Néhány perc múlva felnevettem tudatom kivül is, és kibújtam Lou karjai közül, majd a kanapéhoz ugráltam. Szemeimmel végig mértem ne, hogy ráfeküdjek valamire. Miután sikeresen felmértem a szememmel a terepet a kanapéra ugrottam.
-Bombaa.-ordítottam az ugrásom közben. A kanapén röhögtem mint egy idióta. Pár perc múlva Lou is csatlakozott. A telefonom csörögni kezdett. Nyúlni akartam a telefonomért, de Louis megelőzött.
-Ó, de édes. Peter neve elött és mögött szívecske van.-mondta Louis ördögi vigyorral az arcán.
-Tomlinson ne merd.-szorítottam össze a szememet.
-Nem kell azt merni.-nevetett, majd benyomta a zöld gombot.-ó szia Peter, Alex egyik barátja vagyok, és csak , hogy tudd, Alex beléd van esve.-mosolygott.
-Louis William Tomlinson, fuss az életedért.-ordítottam, és felálltam. Kergetni kezdtem, ő telefonnal a kezében futott. Egy idő után az említett tárgyat ledobta a kanapéra. Felfutott az emeletre és utána mentem. Mikor beértem a hátára ugrottam, majd előre estünk.
-áu, bevertem az orromat.-bigyesztette le az ajkait Louis.
-Adjak rá egy puszit.-kuncogtam és bólintott. Az orrára egy pici puszit nyomtam és elszökdeltem a beépített szekrényig. Kirángattam egy porszívót és egy fésüt.
-Mit csinálsz?-nézett rám Lou kikerekedett szemekkel.
-Megfésülöm és felporszívózom a füvet.-mondtam, majd kifutottam a kertbe.-a fenébe.-ordítottam és Louis egyből ott termett.-itt nincs konektor.-duzzogtam és lefeküdtem a fűre, majd fésülni kezdtem.-olyan szépek a csillagok.-sóhajtottam és a hátamrafeküdtem. Pehunytam a szemeimet és néhány perc múlva két kis tappancsot éreztem a hasamon.-Louis vedd le a kezedet a hasamról.-motyogtam, de nem jött a válasz. Oldalra néztem és észrevettem, hogy nem Lou volt mellettem, hogy a szomszéd macska.-Jé a szomszéd cica.-gügyögtem. Louis az ajtóba röhögött. Felálltam és kicsit arrébb löktem gyengén, majd besétáltam. Bekapcsoltam a magnót és pont a Gangnam style ment. Elkezdtem táncolni, de néhány perc múlva a földön kötöttem ki.
-Egyél.-tolta Louis az orrom alá a tányért amin néhány szendvics volt.
-Nem eszek.-tiltakoztam és elfeküdtem a kanapén.
*másnap*
Reggel a kanapén aludtam nagyban mikor csörgött az ébresztőm a telefonon. Egy jól célzott mozdulattal kinyomtam és ledobtam a földre. Fordultam egyet és leestem a kanapéról egyenesen egy emberre aki egy percre felszisszent.
-Ennyire dagadt vagyok?-görbitettem le az ajkaimat.
-Nem csak rossz helyre estél.-motyogott.
-Bocsi.-mondtam, majd felálltam, de túl gyorsan ezért megszédültem és vissza estem.
-Jól vagy?-kérdezte Lou. Én csak bólogattam.-este eléggé be voltál álva.
-Nem emlékszek rá.-mondtam, majd a fejemhez kaptam ami iszonyatosan fájt. Óvatosan felálltam és lassan a konyhába sétáltam. A fiókot kihúztam a helyéről, majd egy laza mozdulattal kivettem néhány fájdalom csillapító pirulát. Víz nélkül lenyeltem őket.(mondjuk nem nagyon tudom, hogy sikerült xd)
-Nem lett volna elég egy darab?-állt mellém Lou.
-Nem.-válaszoltam kedvetlenül, majd lefeküdtem a kanapéra. Össze- vissza fetrengtem, mint egy idióta, mert sehol sem találtam a helyemet. Louis nagy szemekkel nézett rám, én csak morogtam egyet és felmentem az emeletre. Befordultam egy hangszigetelt szobába és a zongora elé ültem. Elkezdtem játszani a Jar of Hearts-ot. Pár perc múlva már teljesen nyugodt voltam. Lou az ajtóban állt és mosolygott. Első hallásra kinem állhattam a fiúkat, de mikor megismertem őket nagyon megkedveltem az egész bandát. Lesétáltam a kertbe és leültem törökülésbe a fűre. A lóherék közt egyszer csak megpillantottam egy 4 levelűt. Kitéptem és befutottam a konyhába ahol Louis a telefonján beszélt. Megvártam még leteszi.
-Azt hiszem veszek egy lottó szelvényt.-nevettem és a lóherét mutogattam. Louis elmosolyodott, felállt és megölelt.-Ezt mért kapom?-mosolyogtam.
-Csak mert.-nevetett, karjait a derekam köré fonta. Néhány perc múlva elengedett és felmentem öltözni. 2 perc alatt végeztem, majd lementem Louhoz.
-Louu.-ordítottam és megálltam előtte.-nem akarsz elvinni kocsival a kórházba.-néztem rá boci szemekkel.
-De nincs is messze.-nézett rám furán.
-De,őő.-próbáltam kitalálni valamit. Gondoltam egyet és "össze estem"
-Mondhattad volna azt is, hogy lusta vagy.-nevetett, majd felkapott a földről. Beültetett a kocsiba és ő is beült. Miközben vezetett néha rámpillantott. Az egyik ilyen nézésénél rászóltam:
-Tomlinson ne engem nézz vezess!-parancsoltam rá.
-Oké.-nevetett. 10 perc múlva odaértünk és befutottunk. Szerencsére jól volt.

Na ez egy ritka szar/ rövid rész lett, de nem jön az ihlet.:'dd bocsii.:|