2012. október 7., vasárnap

2.rész

Na akkor itt a 2. Rész.:D kokizzatok, ha tetszik.;3

*Alex.*

Mikor hazaértem kimentem a garázsba a deszkámért és átöltöztem egy lazább cuccba. A gatyámat cseréltem át mikor ajtónyitódást hallottam alulról. Lassan leballagtam a lépcsőn, ami recsegett a lábam alatt minden lépésnél. Mikor megláttam a bátyámat mérhetetlen örömmel telt meg az egész testem. Tom nyakába ugrottam és elkezdtem neki hadarni a mai napot.
-Mi?Egy szót sem értettem.-röhögött Tom.
-Szóval..-kezdtem mesélni. Mikor befejeztem a testvéremnek egy nagy mosoly terült el az arcán.
-De hisz ez nagyszerű.
-Tudom, akkor megengeded?
-Persze.
-Köszi, imádlaaak.-nyújtottam el a szó végét.
-Tudom.-nevetett.
-Na elmentem majd jövök.-mondtam majd fogtam a deszkámat és elgurultam vele az egyik deszkás pályára. Amikor megpillantottam a pályát kicsit lelassítottam és óvatosan begurultam. A szememmel ismerősöket kerestem, majd a pálya egyik sarkánál Tonyt pillantottam meg, pár messziről helyesnek tűnő sráccal. Fogtam magamat és feléjük sétáltam.
-Szia Tony.-ordítottam, majd a nyakába ugrottam.
-Szia Alex.-mosolygott.
-Ti jártok?-nézett ránk nagy szemekkel a barna hajú közép magas srác.-amúgy Peter vagyok.-mosolygott.
-Nem csak barátok. Ahogy hallhattad az elöbb is, Alex. Ha csak nem vagy süket.-kuncogtam. A többiek is bemutatkoztak majd elkezdtünk gördeszkázni. Mikor elfáradtam kicsit leültem az egyik padra. Legnagyobb meglepetésemre Peter huppant le mellém. Csendben ültünk egymás mellett.
-Van barátod?-törte meg a csendet Peter. A kérdés elég váratlanul ért, nem értem ez, hogy jött ide.
-Nincs.-rántottam meg a vállam.
-Érdekes.
-Mért lenne az?
-Egy ilyen szép lánynak, hogy-hogy nincs barátja?-mondta Peter, majd mélyen a szemembe nézett. Teljesen elbűvölt a nézésével. A kezét a combomon pihentette. A telefonom csörgésére eszméltem fel. Gyorsan felkaptam a fejemet és a telefonomért matattam a zsebembe. Ismeretlen szám.
-Igen?-szóltam bele a telefonba.
-Szia Alex Liam vagyok, át tudnál jönni egy kicsit? Ja és mielött kérdeznéd, az igazgató adta meg a számodat.-szólt bele Liam.
-Persze megyek.-mondtam és letettem.
-Bocs mennem kell.-indultam el, de Peter utánam kiáltott.
-Hé, meg se ölelsz?-nézett rám bociszemekkel. Visszamentek és megöleltem. A kezét a derekamra helyezte. Több percig nem akart elengedni. Kibontakoztam az öleléséből és a deszkámra álltam majd meglöktem magamat és a fiúkhoz mentem. 10 perc múlva odaértem és becsengettem. Liam nyitott ajtót és beengedett.
-Mért hívtál?-kérdeztem. Liam a nappali felé mutatott. Harry lisztes hajjal kergette Zaynt, Zaynnek tojás volt a hajába, Niallt meg Zayn kergette. Értettem mit akart Liam. Homlokon csaptam magamat és a nappali közepére álltam.
-ÁLLJ!-kiáltottam el magamat.-akkor meséljétek el mitörtént.- a fiúk egyszerre kezdtek el beszélni.
-Egy ember.-ordítottam.-Harry hallgatlak.
-Zayn lisztet tett a hajszárítómba, kert azt mondta Niall, hogy a hajzseléjébe én tettem tojást, aztán Nialler bevallotta, hogy ő rakta bele a tojást.-mesélte Harry kisfiús hangon.
-Mint az ovisok.-sóhajtottam.- Harry menj monsdd meg a hajad a hajszárítódat meg hozd ide, Zayn te is mosdd meg a hajadat és hogy nem tudod észre venni, hogy tojást kensz a hajadra? Niall te meg büntetésbőp nem ehetsz reggelig.
-DE ÉN MEGHALOOOOK.-visított 10 oktávval feljebb Niall.
-Gondolkoztál volna elöbb. Na menjetek mossátok meg a hajatokat a hajszárítót meg kérem ide.-mondtam nyugodtan. Néhány perc múlva Hazza tért vissza hajszárítóval a kezébe. Elvettem tőle és kimentem a kertbe. Éppen ki akartam rázni a hajszárítóból a lisztet mikor egy vékony hangot hallottam. Megfordultam és egy barna, göndör hajú lánnyal találtam magamat szembe.
-Nem könnyű velük ugye?-mosolygott.-amúgy Hope Evans vagyok, Harry barátnője és te biztos Alex Peterson.-ölelt meg.
-Hát nem.-nevettem.
-Add csak azt ide.-vette ki a kezemből a hajszárítót.-ez náluk mindennapos.-nevetett ő is majd kirázta a lisztet belőle.-nem találkoztál még Eleanorral?
-Nem, ő ki?
- Jobban is jártál-sóhajtott.-Lou barátnője, nagyon megváltozott. Kezdem azt hinni, hogy már nem is szereti Lout.
-Értem.-sóhajtottam. Hopeval elkezdtünk beszélgetni, sok dologban hasonlítunk. Számot cseréltünk és vissza mentünk a nappaliba ahol Harry Hopet egy csókkal köszöntötte. Lou egy barna hajú lánnyal ült a kanapén.
-Szia Alex.-ordított Louis.-ő itt Eleanor.-mutatott be,majd Eleanor felállt és megölelt.
-Szólits csak Elnek.-mosolygott rám. Bólintottam majd leültem melléjük. Kedves lánynak nézett ki, viszont a nyáladzásától világgá futottam volna.
-Lou nem megyünk el a parkba?-mondta mézes mázas hangon.
-De a park tele van fotósokkal.-kerekedett ki Louis szeme.
-Nem baj.-mosolygott majd megfogta Lou kezét és kihúzta az utcára. Nagy szemekkel néztem utánuk, most már értem mire akart kilyukadni Hope.
-Csak engem ráz ki a hideg a csajtól?-mondtam hebegve.
-Nem.-huppant le mellém Liam.-egyikőnk sincs oda érte, de Lounak akárhogy is mondjuk nem veszi észre, hogy a csaj csak a hírnévre hajt.-mesélte.
-Elég feltűnő.-mondtam majd csengettek. Liam az ajtóhoz futott és kinyitotta. Egy göndörhajú lány lépett be. Megcsókolta Liamet majd felém indult, csak remélni tudtam, hogy ő normálisabb mint El. Bemutatkozott majd beszélni kezdtünk. Nagyon kedves jófej lány.
-Késő van, mennem kell majd holnap jövök sziasztok.-mondtam majd végig öleltem mindenkit. Kiléptem az utcára és sétálni kezdtem. Néhány perc múlva észrevettem, hogy egy fekete ruhás, barátságtalan ember követ. Leraktam a deszkámat és gurulni kezdtem. A fekete ruhás begyorsított, majd én is. Az alak is, szinte már futott. Eléggé megijedtem, de próbáltam gondolkodni. Az alak mozgása nagyon is ismerős volt, de nem tudtam emlékezni, hogy honnan. A mozgásáról sugárzott, hogy fiatal volt. Már néhány méter volt csak hátra a házunkig amitől kicsit megnyugodtam. Mioor odaértem lepattqntam a deszkáról és lenyomtam a kilincset, majd beugrottam az ajtón. Akkor jutott eszembe, hogy a deszkát kint hagytam. Kinyitottam az ajtót és behoztam. A tetején egy cetli volt amire ez volt rá írva:"Most nem sikerült, de legközelebb fog. Vigyázz." Kezdtem félni. Gyorsan felfutottam az emeletre, lezuhanyoztam és az ágyamba feküdtem. Felmentem a közösségi portálokra, de nem volt semmi érdekes így lecsuktam a laptop tetejét és elfeküdtem az ágyon. Időm sem volt gondolkodni a napon, mert egyből elaludtam. Reggel iszonyú fejfájással ébredtem. Lementem a konyhába bevettem a fájdalom csillapítót, ezután felmentem a szobámba és felöltöztem. A választásom egy csíkos pulcsira esett és egy piros nadrágra. Lefutottam a lépcsőn és kimentem a garázshoz. Ráültem a biciklimre és amilyen gyorsan csak tudtam pedáloztam a fiúkhoz. Már majdnem ott voltam, mikor éreztem, hogy valaki figyel. Hátra fordultam és a fekete ruhás alakot pillantottam meg megint. A tempómat a kétszeresére gyorsítottam és néhány perc múlva a srácok házánál voltam. Bementem a kerítésen és a biciklimet gyorsan a falnak támasztottam. Csengettem, majd néhány másodperc múlva Lou nyitott ajtót.
-Szia.-mosolygott. Meg akartam ölelni, de megelőzött és megához szorított. A fejemet a mellkasába fúrtam mivel a 160 centimmel nem értem fel még a válláig sem.
-Louis megfulladok.-nyöszörögtem. Elengedett és a kanapéra ültetett, majd a kezembe nyomott egy lapot amin kották voltak.
-Ezt kéne eljátszanod.-mondta.
-Oké és hol?
-Stúdióba. Indulhatunk?
-Igen, de a többiek?
-Hazza Hopenál, Liam Danival, Zayn és Niall Justinnál.-magyarázott Lou.
-És te, hogy-hogy nem El-el?-kerekedett ki a szemem.
-Barátnőjével.-rántotta meg a vállát.
-Értem.-mondtam majd kinyitottam az ajtót és körbenéztem nincs-e itt a fekete alak. Egy lélek sem volt kint, így kiléptem az utcára. Louis elém ment a kocsijához.
-Hölgyem.-nyitotta ki az ajtót mosolyogva.
-Köszönöm uram.-nevettem, majd beszálltam. Miután beszállt ő is magyarázni kezdett. Nem nagyon figyeltem rá, így csak mindenre rávágtam:ahha, igen, értem, ja, perszen
-Alex te figyelsz rám?-mondta majd megállt az egyik "pihenősávban".
-Igen,persze.-mosolyogtam és megráztam a fejemet.
-Mesélj mi a baj.-nézett rám miközbe az arcomat fürkészte. Sóhajtottam és mesélni kezdtem. Mikor végeztem nem mondott semmit csak magához ölelt.
-Ha baj van szólj, mindig számíthatsz ránk. Vigyázunk rád.-suttogta Louis. Nem gondoltam volna, hogy van ilyen komoly oldala is. Visszacsusszantam a helyemre, majd Louis vezetni kezdett. Néhány perc múlva egy stúdió elött álltunk. Bementünk az épületbe. Louist követtem. Egy lift felé ment. Ő már bent állt, én kint néztem.
-Hahó Alex nem jössz?-nézett felém.
-Ja, de megyek.-nem vokt ínyemre a liftezés mivel klausztrofóbiám van. Neki dőltem a lift falának és vártam, hogy felérjünk. Fél perc múlva felértünk. Leültem a zongorához és a pappirra néztem majd játszani kezdtem. Az ujjaimmal gyengén nyomkodtam a zongora billentyűit, a világ megszünt körülöttem. Ezért szeretek annyira zongorázni. Mikor végeztem Loura néztem aki a zongora oldalának támaszkodott és mosolygott. Leült mellém és énekelni kezdte a "Kiss Me" c. Dalt és én játszani kezdtem. Még egy kicsit a stúdióban voltunk. Beszálltunk a kocsiba és a  Nando's felé vettük az irányt. Mikor beléptünk meglepetés fogadott minket.

El-t a történetbe kicsit dilisnek fogom beállítani, de amugy imádom.:DDd na kommizzatok, szavazzatok.:3xx

2 megjegyzés: