2012. november 1., csütörtök

17. rész


*Alex*

-Valami hiányzik.-visított megint Lou, amire csak a szemeimet forgattam-lemegyek csinálok forró csokit.-mondta és azzal el is tűnt. Percek múlva 2 bögrével tért vissza a kezében. Az egyiket a kezembe adta és lehuppant mellém.
-Na minden meg van már?-nevettem el magamat.
-Nem még valami hiányzik.-nézett körbe, majd a tekintete rajtam állapodott meg. Felemelte a mellettem elhelyezkedő kezét, ezzel jelezve, hogy bújjak hozzá. Megforgattam a szemeimet és közelebb ültem hozzá. A fejemet a vállára döntöttem, míg a mellettem ülő fiú bekapcsolta a laptopján az egyik mesét és a takarót ránk húzta. Az ujjaimra ráhúztam a pulcsi alját és úgy ittam tovább a kezemben elhelyezkedő forró italt.
-Így már megfelel?
-Tökéletes.-mosolygott mint egy kis gyerek. Még jobban hozzá bújtam és csak élveztem a vele töltött időt. Ahányszor elnevette magát, mindig mosolyogva figyeltem.

**

Már több órája néztük a meséket egymás után és zabáltuk fel az összes édességet. Tele voltunk és untuk már a meséket is így kikapcsoltuk a laptopot és bedobtuk Niall szobájába a maradékokat. Nevetve mentünk vissza a szobába. Ledőltünk az ágyba és egymás felé fordulva néztük egymást. Végül 10 perc múlva elnevettem magamat. Ő még mindig mosolyogva feküdt, ami nekem nagyon nem tetszett. Felültem és csikizni kezdtem, amire persze már felnevetett. Olyan volt, mint egy kisfiú. Átvetettem a lábamat a csípőjén és úgy csikiztem tovább, majd egy idő után fordított a helyzetünkön. Hiába a történtek amik történtek Louis mellett nem lehet szomorúnak lenni. Ahogy elkezdett csikízni felsikítottam és inkább olyan visítás-röhögés féle hangokat adtam ki(jól meg aszontam xddd) Percekkel később ajtónyitódásra hagytuk abba a nevetést.
-Halkabban kanos nép.-lépett be Hazza.
-Perverz vagy.-mondtuk Louval egy emberként, mire összenéztünk és felnevettünk. Megrázta a fejét és kiment. Boo Bear vissza feküdt a helyére és összekulcsolta az ujjainkat. Mosolyogva néztük egymást. Nem kell beszélnünk, hogy megértsük egymást hiszen szavak nélkül is megy.
-Boo Bear.-túrtam a hajába.
-Igen?
-Semmi csak jött.-nevettem. Közelebb csúsztam hozzá és a fejemet a mellkasának döntöttem, majd az ujjammal kis köröket kezdtem leírni a mellkasán.

**

Reggel miután felkelt még ott maradtam a fiúkkal, de délbe hazaindultam. Mivel nem volt otthon Tom elkezdtem muffint csinálni. Ez az egyetlen étel amit eltudok készíteni úgy, hogy ne égessem fel a házat.
Miután végeztem a muffinommal leültem enni. Mikor végeztem felmentem a hangszigetelt szobába, majd leültem a zongorámhoz és játszani kezdtem.

Este körül Tom egy öreg férfival és egy kb. 16 éves fiúval állítottak be. Nem foglalkoztam velük, csak ültem tovább a konyhapulton és nyomkodtam a telefonomat.
-Alex!-ordított a nappaliból a tesóm.
-Megyek.-mondtam és a nappaliba mentem, persze megkínáltam mindenkit a sütiből.
-Alex, ő itt az apád és a féltestvéred.-jelentette ki szűkszavúan Tom.
-Lehetetlen, apám meghalt.-húztam fel a szemöldökömet.
-Nem, csak azt mondtuk.
-Ez igaz?-kérdeztem meglepődve. "Apám" heves bólogatásba kezdett.-Na szép kis család vagytok. Bár ezt nem mondanám annak.
-Bo..-kezdte az apám és simogatni kezdte a kezemet, de lelöktem és a szavába vágtam.
-Ma se alszok itt.-mondtam és becsomagoltam a sütiket hiper gyorsasággal.-csá.-mondtam és kiléptem az ajtón, majd jól bevágtam az ajtót. Az út felénél lépéseket hallottam a hátam mögül. Megfordultam vörös arccal és közel álltam a fekete alakhoz, vagy mondjam inkább Peternek?
-Szia Peter.-itt felpofoztam egy kézzel annyira, hogy hátra esett.-Viszlát Peter.-mondtam és tovább sétáltam a fiúkhoz. Mikor odaértem csöngetés nélkül benyitottam. Eleanort és Louist találtam magammal szembe. Éppen El ordított Louval. Amint meglátott dühös arccal közeledett felém. Mikor néhány centire volt tőlem, arrébb álltam és kitettem elé a lábamat és ő a földre zuhant.
-Bocs véletlen volt, de nézd itt egy süti, viszlát.-leültem mellé és a feje mellé raktam egyet, majd felbaktattam Niallhoz.
-Niall kapsz egy sütiiiit.-visítottam és nevettem egyszerre. Nem volt jó kedvem, de eszembe jutott az elöbbi esése Elnek. Niall azonnal felugrott és össze vissza kezdte puszilgatni az arcomat, majd levett egyet és felzabálta.-egyáltalán tudod milyen színű volt?
-Nem.-simogatta az állát. Mindent elmeséltem neki a mai napról, majd mikor nem hallottunk kiabálást lementünk ahol az egyedül ülő Lout találtuk. Egymagában mosolygott a kanapén.
-Nézd Lou én csináltam.-mondtam és az orra alá dugtam a muffint. Elkezdte enni, majd még mindig a hülye vigyorral az arcán rám nézett.
-Finom, de én valamit jobban szeretek.-mondta mosollyal az arcán és közelebb hajolt.
-Ne itt elöttem.-fintorgott Nialler. Sóhajtottam és felmentem a többi fiúhoz is, hogy megkínáljam őket. Mikor körbementem visszaültem Niallékhoz és Lounak is elmeséltem mindent.
-Akkor ma is itt alszol?-nézett rám Louis csillogó szemekkel.
-Ha szeretnéd.-mosolyogtam rá.
-Nagyon.


**

Épp Lou szobájában beszélgettünk mikor megszólalt a telefonom. Tom volt az.
-Mit akarsz?-szóltam flegmán a telefonba.
-Gyere haza, most!-mondta a telefonba idegesen.
-Várj átgondolom.-itt hatás szünetet tartottam-Nem.-mondtam idegesen és lecsaptam a telefont. A telefonom idegesen csörögni kezdett. Leszedtem a hátulját és kivettem az akumlátort, majd az éjjeli szekrényre raktam.
-Ne legyél ideges, majd biztos megbeszélitek.-borzolta össze a hajamat mosolyogva.
-Persze.-fontam össze a kezemet a mellkasom alatt.-elmegyek zuhanyozni.-sóhajtottam.
-Mehetek veled?-nézett rám kiskutya szemekkel.
-Persze.-mosolyogtam ártatlanul, amire elmosolyodott ő is.-Álmodban.
Beugráltam a fürdőbe és magamra zártam az ajtót. Lassan levetkőztem és beálltam a zuhanyzó kabinba.

A homlokomra csaptam és egy törölközőt magamra csavartam. Hogy lehetek ilyen hülye? Egy szál törölközőben visszasétáltam Lou szobájába és megböktem a vállát mivel éppen a telefonját nyomkodta ágyon fekve.
-Őő izéé.-motyogtam elpirulva, és meglepődve vettem észre, hogy ő is elpirult.-Tudnál adni valami ruhát?-túrtam bele a hajamba zavaromban.
-Persze.-nézett végig rajtam még mindig elpirulva. Az egyik szekrény fiókból kihúzott egy hosszabb karácsonyi mintás féle pulcsit és egy boxert. A kezembe adta és még mindig piros arccal visszamentem a fürdőbe. Gyorsan magamra kapkodtam a ruhákat és visszamentem Louishoz.
-Kész vagyok.-mondtam mosolyogva és ledobtam magamat az ágyra.
-Látom.-mondta még mindig elpirulva.-mindjárt jövök én is elmegyek fürdeni..
Bólintottam és visszaraktam a telefonomba az akumlátort, majd felmentem Twitterre és Facebookra. Mivel semmi értelmeset nem láttam, visszaraktam a helyére. Kb. 10 perc múlva Lou toppant be egy szál boxerbe. Na nee! Leült mellém és szorosan átölelt, még így is éreztem, pulóveren keresztül az izmos felsőtestét.
-Mit terveztél estére?
-Hát Boo Bear el kell, hogy keserítselek, de nem azt amit te.-nevettem.
-Nem gondoltam semmi perverzre, csak erre.-súgta a fülembe, majd az arcomhoz hajolt és szenvedélyesen csókolni kezdett. Percek múlva már arra eszméltem, hogy az ölében ülök vele szemben, de még mindig nem szakadtunk el egymástól.
-Jobb, ha ezt abbahagyjuk, mert nem bírok a kicsi Louval.-nevetett zavarában. A nyakához hajoltam és suttogni kezdtem.
-Értem, majd máskor folytatjuk Boo.-suttogtam a nyakába ezzel kínozva őt.
-Nem sokára itt lesz a 18. szülinapod, van egy kis meglepetésem számodra.-kacsintott rám.
-Már várom.-nevettem és még egyszer megcsókoltam, majd visszafeküdtem az ágyba. Mellém feküdt és magához húzott, majd beszélgetni kezdtünk.


**

Ma is délbe elmentem már a fiúktól és haza indultam. Mikor beértem a nappaliba csak izéé, a féltestvéremet találtam.
-Sziaa, őő izéé.-kezdtem zavartam.
-Nathan.-mondta mosolyogva a 15-16 éves fiú. Felállt és nyújtotta a kezét. Odanyúltam és megráztam. Hmm..nem is olyan ellenszenves.
-Alex.-mosolyogtam vissza barátságosan.-héé te gitározol?-csillant fel a szemem mikor megpillantottam a mellette elfektetett gitárt.
-Igen, játszak?
-Persze.-vágtam rá, kíváncsian. A gyerek eszméletlen jól gitározott.
-Hallottam te meg zongorázol. Eljátszol nekem valamit?
-Ha szeretnéd.-mondtam és felvezettem a hangszigetelt szobába. Eljátszottam neki a kedvenc számomat és a végén gitárral kezdte kísérni. Végül beszélgetni kezdtünk, és bocsánatot kértem tőle a tegnapiért, amit persze megértett. Percek alatt nyitottak lettünk egymással. Eszméletlen jó fej a srác. Mintha csak Louist láttam volna. Elmeséltem neki a hónap elmúlt eseményeit. Hihetetlen, hogy mennyire megbíztam benne néhány perc alatt. Még Tonyéknak sem szoktam elmondani mindent, ebben a világban már fél bízni az ember másokban.. Gondolom értitek. Viszont mikor Loura terelődött a szó azonnal megállított.
-Várj Louis William Tomlinson Doncasterből?
-Azt ne mondd, hogy rajongó vagy.-nevette.
-Szomszédunk volt.-jelentette ki.
-Várj.
Gyorsan kimentem a telefonomért és áthívtam Tommo-t aki persze 5 percen belül ideért. Ahogy meghallotta a féltestvérem nevét elindult. Mikor csöngettek beengedtem és egy puszit nyomott az arcomra, majd Nathan felé ment és szorosan megölelgette.
-Hiányoztál békaarcú.-borzolta meg Boo Bear Nathan haját.

Komizzatok szavazzatok:)xx

3 megjegyzés: