29.rész

Megjöttem manóók :$♥ remélem tetszeni fog:D légyszíves iratkozzatok fel rendszeres olvasónak :oo
*ezt a részt már vasárnap óta írom, de anya mindig elküldött a géptől mikor meglátta, hogy itt ülök xd, de most nincs itthon szóval nyugodtan betudom fejezni :D*


*Louis szemszöge*

-Egy macskaaa.-visítottam, mikor egy fekete cica bemászott az ablakon.
-Louis ez csak egy macska.-röhögött Alex.
-De én félek tőle.
Felsóhajtott, majd lassan felkelt, megfogta a macskát és levitte, gondolom kirakta az ajtón.


**


-Louis!-ordított Alex reggel.
-Igen hercegnő?-öleltem át hátulról.
-Menj el légyszíves tejért.-nézett rám boci szemekkel.
-Megyek.
-Imádlak.-ugrott a nyakamba és egy puszit nyomott a homlokomra.-Na siess.

**

Éppen mentem volna haza amikor valaki hátulról belém jött. Az autóm a jeges úton megcsúszott és egy árokban kötöttem ki. Pillanatok alatt leforgott elöttem az életem. Elsötétült minden és csak egy név járt a fejemben.. Alex.


*Alex szemszöge*

Louis már órák óta nem jött meg. Biztos valami közbejött így nem kerestem. Ezzel a gondolattal nyugtattam magamat, de amikor megállt egy rendőr autó a házunk elött megállt bennem az ütő. Az ajtóhoz siettem és kinyitottam az ajtót.
-Jó napot.-köszöntem illedelmesen és nyeltem egy nagyot.
-Jó napot, Alexandra Petersont keressük.-nézett fel az egyik férfi. A mellette lévő férfi egy fehér lapot pásztázott a szemével, majd ő is felnézett és megszólalt.
-Maga Louis William Tomlinson hozzátartozója ugye?
-Igen.-mondtam cérnaszál vékony hangon miközben nagyokat pislogtam, hogy megállítsam a könnyeimet.
-Tomlinson úr(?) balesetet szenvedett. Sikerült újraéleszteni, de az állapota még nem stabil.

**

Már Louinál voltam a kórházba mikor felébredt.
-De jó, hogy végre felébredtél.-öleltem át. Louis fél percig rám meredve nézett, majd megszólalt.
-Te ki vagy?-dadogott. Éppen válaszolni akartam mikor belépett az orvos a terembe.
-Alexandra beszélnünk kell.-lépett be, majd nyitva hagyva az ajtót maga után én is kimentem. Becsuktam magam után az ajtót és az orvosra néztem.-Louisnak átmeneti amnéziája van..hagyni kell, hogy maga jöjjön rá szépen lassan a történtekre. Az előző hónapokra egyáltalán nem emlékszik. Sajnálom.-mondta, majd elment a dolgára.

**Egy héttel később**

Az életem mostanában már teljesen üres. Rászoktam a cigire és a kezemen mély vágások éktelenkednek. Megváltoztam. Ez már nem én vagyok. Akit mostanában látnak már egy új Alex. Mindennapi harc. Ezzel a két szóval tudnám jellemezni az életemet.
Ezek a gondolatok jártak a fejemben, mikor leparkolt mellettem valaki.
-Pattanj be Alex.-mondta Zayn, aki áthajolt az ülésen, majd kinyitotta nekem az ajtót.
-Merre mész?
-Fiúkhoz, eljössz velem?-kacsintott rám.
-Igen.

**

Eleanor is itt van és rámászott Loura. Állítólag azért kell ide, hogy Lounak minden eszébe jusson. Persze. Kimentem a teraszra és leültem az asztalhoz. Elővettem a cigis dobozomat, majd rágyújtottam.


oké tudom, hogy nem a legjobb, de valaki sietetett *khhmm* holnap még írok :D megígérem :33 ne öljetek meg:D feltétlenül muszáj megnéézni, hogy legyen egy kis jókedv is ebbe a bejegyzésbe:$