37. rész-The End!

Hát köszönöm, hogy idáig itt voltatok velem, komiztatok szavaztatok és ennyi oldalnézettséget összehoztatok:3 leírhatatlan érzés♥ #1Dfamilyforever♥

*Louis*
-A baba meghalt.-folytatta a mondatát az orvos.
-Mi?-szólaltunk meg Alex-el egy emberként.-és ilyenkor mit lehet csinálni?-folytatta a lány remegő hangon.
-Vetélés. Jó lenne minél előbb túl esni rajta.-válaszolt az orvos.
-Mi a legközelebbi időpont?-sóhajtott Alex, mire az orvos a jegyzettömbjére nézett és vadul helyet kezdett keresgélni.
-Ma 1 óra múlva.
-Tökéletes.-mosolyodott el izgatottal Alex.

*1 hét múlva*

Alex a műtéten sikeresen túlesett és már a fiúk is tudtak róla. Szerencsére a nem akadt semmi komplikáció és minden rendben ment, de viszont napok óta egyre többet veszekedünk..
-Sokkal jobb lett volna ha nem is ismerkedünk meg.-rivalltam rá a lányra.
-Tudod mit? Igazad van. Te is csak egy nagy hiba voltál az életemben.-ordított ő is könnyes szemekkel.

-Én nem úgy értettem.-dadogtam zavartan mikor leesett, hogy mit is mondtam. Ő csak megrázta a fejét. Az ajtóhoz ment, gyorsan kinyitotta és futni kezdett London utcáin. Gondolkodás nélkül utána eredtem és futni kezdtem, de ő már messze előttem járhatott. Visszafutottam a kocsimhoz és beültem, majd a gázra léptem. Már az egyik mellékúton mentem a megengedett sebességhatáron felül, de még sehol sem találtam. Még jobban rátapostam a gázra, de mivel az út jeges volt, csúszott a kocsi. Próbáltam megállítani, de nem ment. Éppen szemben jött velem egy kocsi. Csak egy csattanást hallottam és minden elsötétült.

*Alex*

A szívem vadul vert miközben én az egyik kidőlt fatörzsre ültem le lihegve. Az erdő közepén voltam teljesen egyedül, elveszve. Miután kicsit jobban lettem felálltam és a kiutat kezdtem keresni, de néhány perc múlva a fájdalomtól összeestem. A szívembe mintha egy kést szúrtak volna. Hirtelen egy kép ugrott be amin Louis fekszik vérben a kocsija mellett. Át se gondolva a dolgot újra futni kezdtem. Fél óra múlva már kint voltam az úton és hazafelé tartottam. Kb. megint egy fél óra után értem haza, de mivel nem találtam senkit se otthon ezért a kórházba mentem. Sajnos volt egy olyan megérzésem, hogy ott vannak.

**

-Minek van telefonod, ha nem tudod fel venni?-rivallt rám Harry mikor már a kórterem előtt álltunk.
-Nem volt térerő az erdőben. Sajnálom.-hajtottam le a fejemet miközben a könnyeimmel küzködtem.
-Hé Alex mi történt?-ölelt magához Liam és Zayn egyszerre(?)
-Összevesztünk, elfutottam és egy erdőben kötöttem ki. Minden az én hibám.-estem össze zokogva.
-Hé, nem lesz nagyobb baja.-simított végig a kezemen Nialler. Próbált mosolyogni, de láttam, hogy neki sem megy.

**

Órák múlva egy nyúzott arcú doktor lépett ki a műtőből.

-Sajnálom, de Mr. Tomlinsont nem tudtuk megmenteni.-hajtotta le a fejét. Ha most nem egy kórházban lennénk akkor tuti nevettem volna a neven. Nem tudtam felfogni. Lehetetlen. Nem mehetett még el. A könnyeim lassan cikázva folytak le az arcomon.-Még bemehetnek tőle elköszönni, néhány perc múlva lekapcsoljuk a gépről.
Lassan besétáltam Paullal, a fiúkkal, a barátaikkal, a családjával mivel közben ők is megérkeztek. Lassan a már szinte falfehér test fölé hajoltam és a homlokára egy puszit nyomtam. Mindenki beszélt vele egy sort és megölelgette, míg én hátul álltam. Végül én is odafértem és megszorítottam a hideg kezét.
-Sajnálom, miattam történt minden. Nem hittem volna, hogy baj lesz belőle. Ne haragudj rám kérlek.-csuklott el a hangom. Ő erőtlenül mosolygott és az ajkait az enyémekre tapasztotta. Mikor elváltunk egymástól még félig nyitott szemekkel rám nézett.
-Kérlek lépj tovább rajtam, élvezd az életet és soha ne légy szomorú. Nem haragszok. Remélem sok év múlva még találkozunk.-halkult el. Még egy pár mondatot mondott a Directionerekről és megkért, hogy adjam át nekik. Pár perc múlva az orvos jött vissza. Még óvatosan egy csókot leheltem a szájára, majd végleg elment. A termet csak a csipogás és a zokogás hangja töltötte be. Zokogva a már halott fiú mellkasára dőltem. Fél óra múlva sikerült haza mennünk. Este még átadtuk az üzenetet Loutól a Directionereknek és Ustreamon válaszolgattunk a kérdésekre. Twitteren trendek voltak: #RIPLouis #Staystrong1DFamily.

**

Reggel kisírt szemekkel ébredtem Niall mellett. Levánszorogtam a konyhába és csináltam magamnak teát. Később a fiúk is levánszorogtak. Abban a pillanatban csengetni kezdtek. Kinéztem az ablakon, de abban a pillanatban vissza is húztam a fejemet. Kint kb. 100 -vagy több- lány és fiú állt. Az utca velük volt tele. A fiúk kiléptek, majd én is mögéjük léptem. Hirtelen énekelni kezdett mindenki. A Forever Young-ot kezdték énekelni. Volt aki sírva, de volt aki csak lehajtott fejjel énekelt. A kezemet a számra raktam és elámultam. Mikor abbahagyták sírva mentünk ki és végig öleltünk mindenkit. Beszélgettünk velük és megpróbáltuk egymást támogatni. Hihetetlen. Ők nem képért és aláírásért jöttek hanem segíteni.Órákig beszélgettünk, majd mindenki szinte sírva hazavonult.

*1 hónappal később*

Még mindig nem tudjuk felfogni Louis halálát. A fiú temetésére Directionerek is eljöhettek mivel ez volt a kívánsága. Volt aki Japánból, Amerikából, Magyarországból is ide repült csak azért, hogy még elköszönjön tőle. Egyik este fáradtan mentem a fürdőbe és gondolkodni kezdtem. Minden miattam volt. Nem érdemlem meg az életet. Ha ő nem élhet akkor én se. A tükörbe az arcomat bámultam, majd a fiókból egy borotvapengét vettem elő és magamra zártam az ajtót, hogy senki se tudjon megakadályozni. Lassan végig húztam az éles tárgyat az ereimen és a kád szélére ültem. Néztem ahogy lassan elvérzek. Láttam ahogy lepörög a szemem elött kockákban az első csókom, az első együttlét, a nevetések, sírások, buli,szenvedés stb. Az én "mesémnek" itt már vége van..


Na itt lenne az utolsó rész. Remélem egykettőtöket megtudam siratnii:D Bocsánat, hogy nem raktam ki a megadott időpontra de elromlott a gépem:cc Remélem nem haragudott meg senki a végéért, de nem akartam olyan szokásos tucat blog végeet, hogy összeházasodtak, minden happy, gyerekeik születtek stb:d légyszíves komizzatok így utoljára és írjátok le a véleményeteket:3 akár névtelenül is. Olyan is írhat akinek nincs fiókja.! nagyon sokat jelentene.
ITT (másik blogomon) még megtalálhattok!! (kattintsatok az ITT-re xd)