34.rész

Remélem tetszeni fog :) nézzetek be az új blogomba :33  komihatár: 4 komment :D na nem húzom az időtöket  olvassátok :DD♥


*Louis*

Már tárcsáztam volna Eleanort mikor valaki csöngetni kezdett. Letettem a telefont és egy sóhajtás kíséretében lefáradtam kinyitni az ajtót. Meglepetésemre El lépett be rajta mosolyogva.
-Szia El, éppen hívni akartalak.-engedtem beljebb. Egy szó nélkül leült a kanapéra és rám nézett kérdőarccal, majd újra elmosolyodott.
-Te mindenre emlékszel.-mosolygott. Nem tudom mi történhetett vele. Álmába biztos fejbe verték répával és megjavult.
-Igen, de te ennek örülsz?-húztam fel a szemöldökömet.
-Örülök. Itt van Alex?-nézett a lépcső felé.
-Igen. Szeretnél vele beszélni?
-Ha lehet.
Rámosolyogtam és felmentem Alexhez Eleanorral az oldalon. Mikor beléptem a szobába elmosolyodtam. Alex keresztbe feküdt az ágyon és édesen szuszogott. Leültem mellé és elkezdtem a haját simogatni, amire felébredt. Rám mosolygott, majd mikor megpillantotta az ajtóban álló lányt az arca elkomorult.
-Nyugi nem zaklatni jöttem.-mosolygott El és az ágy szélére ült. Alex is felült és a lányra nézett.-Csak bocsánatot akartam kérni..-itt hatás szünet-hogy eddig nem öltelek meg.-nevetett fel ördögien El.-csak vicceltem.-röhögött, amire mi is elnevettük magunkat.
-Bocsánat kérés elfogadva, részemről.-kacsintott Alex.
-Részemről is.

**

*Alex*


Átmentünk hozzánk és éppen egymáson feküdtünk össze vissza, mikor Loui megtörte a csendet.
-Nem gondolkoztál még az összeköltözésen?-nézett rám aranyosan.
-Nem.-néztem rá értetlenül.
-És nem szeretnél hozzánk költözni.-nézett rám kiskutya szemekkel.
-Hát..-húztam az agyát.-talán. Na jó igen.-nevettem és az arcára nyomtam egy puszit.-De mikor?
-Akár ma.-rántott vállat.
-Akkor neki állok összepakolni a cuccaimat.

**

1 óra múlva hatalmas bőröndök, táskák. álltak a szobám falánál.


Sajnálom, hogy rövid lett :| Szombatra meg lesz az új rész ha összejön a 4 komi.:D ha még péntekre összejön akkor már fel rakom péntek este:D